Az ország legerősebb szuperszámítógépe, a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán működő Komondor hulladékhőjével fűtik a jövőben a debreceni sportuszodát – jelentette be a város polgármestere a helyszíni sajtótájékoztatón csütörtökön.
Papp László (Fidesz-KDNP) emlékeztetett arra, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése miatt döntött az önkormányzat úgy, hogy újabb megoldásokat keres az energiahatékonyság terén. A polgármester a 21. század egyik legnagyobb kihívásának a tiszta energia hosszú távú biztosítását nevezte, ezt szolgálja a Komondor szuperszámítógépet működtető Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), a Debreceni Egyetem, az önkormányzat és a helyi sportcentrum együttműködése, amelynek eredményeként az országban egyedülálló módon a számítógép hulladékhőjével fűtik a sportuszodát.
A polgármester szerint négy hónap alatt készül majd el az a 380 méter hosszú csővezeték a hozzá kapcsolódó vezérlő egységekkel, amelyen keresztül eljut a hulladékhő az uszodába. Ennek ellenére a városi távhőhálózatról sem kapcsolják le az uszodát, így szükség esetén azt kiegészítő fűtésként tudják használni.
Azt is hozzátette, hogy az idei fűtési szezon második felétől 2025. december 31-ig pilotprojektként működik a rendszer, térítésmentesen kapják a számítógép hulladékhőjét, a továbbiakról pedig a KIFÜ-vel egyeztetnek.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja innovatív megoldásnak nevezte az eljárást, ugyanis egyrészt a szuperszámítógép hulladékhőjét hasznos hőként tudják felhasználni, másrészt – miután a hőt elvezetik – nem kell külön energiát felhasználni a számítógép visszahűtésére.
Becsky András, a Debreceni Sportcentrum NKft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy évente 160 millió forintba kerül a sportuszoda energiaellátása. Ennek 30 százalékát tudja biztosítani a Komondor szuperszámítógép jelenlegi kihasználtsága mellett, de amint utóbbi eléri kapacitása teljes hasznosítását, az uszoda teljes energiaigényét képes lesz fedezni – tette hozzá. Az ügyvezető megjegyezte, hogy az összeköttetést biztosító beruházást mintegy százmillió forint saját és önkormányzati forrásból valósítják meg.
(forrás: MTI)
Kiemelt kép: Canva