Az elĆzĆ rĂ©szt azzal fejeztem be, hogy megĂgĂ©rtem a konyhakert kialakĂtĂĄsĂĄnak rĂ©szletes leĂrĂĄsĂĄt. Most tehĂĄt ezzel folytatom. Az elsĆ nekifutĂĄs elĆtt azt gondoltam, hogy ez nem lesz nehĂ©z feladat. Anno nagyszĂŒleim kiskertjĂ©ben is megtermett minden, ez nĂĄlam is biztosan egy csapĂĄsra mƱködni fog. Nem egĂ©szen Ăgy lett!
MĂ©g a hĂĄz alapjait raktĂĄk, amikor kitalĂĄltam, hogy mĂĄrpedig konyhakert kell, de rögvest. Az Ă©pĂŒlĆ hĂĄztĂłl kicsit tĂĄvolabb kinĂ©ztem egy kisebb â nagyjĂĄbĂłl 50 nĂ©gyzetmĂ©teres â terĂŒletet. Teljesen figyelmen kĂvĂŒl hagytam, hogy telis-tele van tarackkal. A tarack olyan gyom â illetve gyĂłgynövĂ©ny is, de ĂĄldĂĄsos hatĂĄsai ellenĂ©re sem szĂvesen lĂĄtott vendĂ©g a kultĂșrnövĂ©nyeknek szĂĄnt terĂŒleten â, amely nagyjĂĄbĂłl kiirthatatlan. Igazi tĂșlĂ©lĆ, bĂrja a szĂĄrazsĂĄgot, a taposĂĄst. Ha levĂĄgjuk a âfejĂ©tâ, ezer mĂĄsik nĆ vissza. GyökĂ©r- Ă©s szĂĄrrendszere olyan kiterjedt, hogy szinte kĂ©ptelensĂ©g megbirkĂłzni vele. Ăn pedig gondosan meg is trĂĄgyĂĄztam, biztos, ami biztos. Majd ĂĄsĂłval jĂłl ĂĄtforgattam a talajt a tarack gyökereit mĂ©g több darabra vĂĄgva. Ezzel minimum nĂ©gyzetre emeltem az ott Ă©lĆ növĂ©nyek szĂĄmĂĄt.
Harc a tarackkal
Persze kora tavasszal csodĂĄlatos volt a vetemĂ©nyesem. KatonĂĄs sorokban dugtĂĄk ki fejĂŒket a kĂŒlönbözĆ zöldsĂ©gek, nyoma sem volt a gaznak. Az aranyat Ă©rĆ mĂĄjusi esĆk viszont felszĂnre csalogattĂĄk a kĂŒlönbözĆ gyomnövĂ©nyeket, köztĂŒk a drĂĄga jĂł tarackot is. A többi gazzal szemben a tarackot az emlĂtett gyökĂ©rrendszer miatt nem lehet kikapĂĄlni vagy kihĂșzni. Egy ideig tartott a szĂ©lmalomharc, majd csendesen megadtam magam. Persze lehettem volna kitartĂłbb, de a nyĂĄri meleg nem hatott jĂłl a gazirtĂĄsi kedvemre. A gyom jött, lĂĄtott Ă©s gyĆzött, ĂĄtvette az uralmat a terĂŒlet felett. Persze azĂ©rt volt termĂ©s, csak kicsit kutatni kellett a dzsungelben. Azt viszont kijelenthetem, hogy a cukkini Ă©s a borsĂł vĂgan megĂ©l Ă©s terem a kĂĄoszban is.
MĂĄsodik felvonĂĄs
A hĂĄz Ă©pĂtĂ©sĂ©nek elĆrehaladtĂĄval kezdett körvonalazĂłdni, hogy mi hol lesz a kertben. Az is vilĂĄgossĂĄ vĂĄlt, hogy a vetemĂ©nyest ĂĄt kell helyezni. Nem is bĂĄntam, hiszen az Ășjonnan kinĂ©zett terĂŒleten kevesebb volt a tarack, amelyek gyökerĂ©t igazi rabszolgamunkĂĄval, jĂł 30â40 centimĂ©ter mĂ©lyrĆl, nĂ©gyzetmĂ©terrĆl nĂ©gyzetmĂ©terre haladva kiszedegettem. Ezek utĂĄn Ćsszel jĂł alaposan megtrĂĄgyĂĄztam a talajt, Ă©s hagytam, hogy a tĂ©li csapadĂ©k szĂ©pen belemossa a tĂĄpanyagot a földbe. HozzĂĄteszem, az Ă©n telkemen sajnos igen agyagos a föld, Ăgy kellett vagy hĂĄrom Ă©v, mire a trĂĄgyĂĄzĂĄs hatĂĄsĂĄra szĂ©p, fekete talajt kaptam a vetemĂ©nyesemben.
Ez a terĂŒlet nagyszerƱen megfelelt minden szempontbĂłl, ĂĄm itt is kerĂŒlt kavics a gĂ©pezetbe. Az törtĂ©nt ugyanis, hogy egy nyĂĄri, pĂĄr napos tĂĄvollĂ©tem alatt szĂŒleim vigyĂĄztak a hĂĄzra. ĂdesapĂĄm pedig jĂł ötletnek tartotta (âbĂzz bennem, mĂ©rnök vagyokâ jeligĂ©re) kĂŒlönbözĆ facsemetĂ©kkel beĂŒltetni kertemet. A csalĂĄdi balhĂ© elkerĂŒlĂ©se vĂ©gett hagytam a csemetĂ©ket ott, ahol vannak. NĂ©hĂĄny Ă©v alatt hatalmasra nĆttek, Ă©s egyrĂ©szt jelentĆs ĂĄrnyĂ©kot vetettek a zöldsĂ©gekre, mĂĄsrĂ©szt nagyon nehĂ©z volt a törzsĂŒket kerĂŒlgetni a rotĂĄciĂłs kapĂĄval Ă©s az ĂĄgak alatt hajolgatva tenni-venni. EttĆl eltekintve â mondhatni â sikeresen Ă©s lĂ©nyegesen kevesebb gazzal mƱveltem a kiskertet Ă©veken ĂĄt. Voltak növĂ©nyek, melyek mindig gond nĂ©lkĂŒl fejlĆdtek, Ă©s szĂ©pen szĂŒretelhettem belĆlĂŒk. Ilyen volt a sĂłska, a zöldborsĂł, a cukkini, a spĂĄrgatök, a paradicsom, a hagyma Ă©s a kĂŒlönbözĆ salĂĄtafĂ©lĂ©k, bĂĄr a rukkolĂĄra nĂ©ha rĂĄjĂĄrtak a földibolhĂĄk. A paprika viszont hol szĂ©pen termett, hol egyĂĄltalĂĄn nem, a retek szinte mindig csĂpĆs volt, a spenĂłt nĂ©ha ki sem bĂșjt a földbĆl, a sĂĄrgarĂ©pa pedig legtöbbször egy hosszĂș, vĂ©kony szĂĄlacska lett. NyĂĄr vĂ©gĂ©re azĂ©rt a gazok is felzĂĄrkĂłztak a zöldsĂ©gek mellĂ©. Az idĆközben fĂĄkkĂĄ cseperedĆ csemetĂ©k ĂĄrnyĂ©ka miatt Ă©vrĆl Ă©vre kisebb terĂŒletet tisztĂtottam meg a gyomoktĂłl. MĂĄra a vetemĂ©nyesem körĂŒlbelĂŒl egyharmadĂĄval csökkent.
Ăj korszak
A koronavĂrus-jĂĄrvĂĄny Ă©vĂ©ben valami furcsa dolog törtĂ©nt. HiĂĄba vetettem el szĂĄmtalan magot, egyszerƱen szinte semmi nem fordult termĆre. MĂ©g az olyan igĂ©nytelen növĂ©ny sem, mint a cukkini. HiĂĄba virĂĄgzott, nem kötött meg. Abban az Ă©vben, valamikor tĂ©len talĂĄltam rĂĄ a mĂ©lymulcsos kertmƱvelĂ©s technikĂĄjĂĄra, ami teljesen lenyƱgözött. Ćszinte leszek, leginkĂĄbb az tetszett meg benne, hogy szinte nincsen gaz, nem nagyon kell gyomlĂĄlni Ă©s locsolni sem.
Mivel kĂ©sĆn jutottam eme aranyat Ă©rĆ tudĂĄs birtokĂĄba, Ă©s csak tĂ©l vĂ©gĂ©n hordtam tele nĂ©mi trĂĄgyĂĄval, levelekkel Ă©s szalmĂĄval a vetemĂ©nyest, a tavalyi Ă©v teljesen kimaradt. Ćsszel idejĂ©ben mĂ©g egy nagy rĂ©teg trĂĄgyĂĄval Ă©s egy bĂĄla szalmĂĄval gazdagĂtottam a terĂŒletet, aztĂĄn vĂĄrtam a jĂł kis csapadĂ©kos tĂ©lre. Ez azonban sajnos nem sikerĂŒlt olyanra, amilyenre szĂŒksĂ©g lett volna. EttĆl fĂŒggetlenĂŒl a komposztĂĄlĂĄsi folyamatok elindultak a szalmatakarĂł alatt. BĂĄr szakmai pontossĂĄg Ă©s a talaj PH-jĂĄnak mĂ©rĂ©se nĂ©lkĂŒl kĂ©szĂŒlt az Ășj tĂpusĂș vetemĂ©nyesem, eddig Ășgy tƱnik, hogy nem sikerĂŒlt elrontanom.
EgyelĆre mĂ©g a tanulĂĄs fĂĄzisĂĄban vagyok az Ășj mĂłdszerrel. TermĂ©szetesen a YouTube jĂł barĂĄtom, onnan lesek el mindent. ElĆször nem kĂsĂ©rleteztem sokfĂ©le zöldsĂ©ggel, csupĂĄn hagymĂĄt, zöldborsĂłt, valamit paprika -, paradicsom -, padlizsĂĄn Ă©s uborkapalĂĄntĂĄkat ĂŒltettem a mĂ©lymulcsba. Nos, a zöldborsĂłt minden bizonnyal tĂșl mĂ©lyre tehettem, vagy tĂșlsĂĄgosan visszatakartam, mert egyĂĄltalĂĄn nem kelt ki. A padlizsĂĄn Ă©s az uborka nem hozott virĂĄgot sem, viszont a paradicsomok azĂłta is nagyszerƱen teremnek. A paprika ismĂ©t felemĂĄs törtĂ©net: a gyönyörƱ palĂĄntĂĄkon egy-egy termĂ©s lett. A hagyma szĂ©pen kikelt, de a feje nem lett nagy, bĂĄr hozzĂĄ kell tennem, hogy nem is nagyon öntöztem, Ă©s a szĂĄrĂĄt sem vĂĄgtam vissza.
Ami nagyon pozitĂv: ebben a szĂ©lsĆsĂ©gesen forrĂł Ă©s aszĂĄlyos Ă©vben körĂŒlbelĂŒl 2-3 alkalommal adtam vizet a palĂĄntĂĄknak, a szalma alatt, a tövĂŒknĂ©l öntöztem meg a növĂ©nyeket. Ennek ellenĂ©re gyönyörƱek a termĂ©sek, a növĂ©ny levelei sem szikkadtak. Emellett az ide ĂŒltetett kajszi olyan termĂ©st hozott, mint talĂĄn mĂ©g soha. SzĂŒretkor pedig bĂĄtran lehetett a fĂĄt rĂĄzni, a puha szalmĂĄba potyogtak a gyĂŒmölcsök, nem loccsantak szĂ©t a földön.
Amire nem szĂĄmĂtottam: Ășgy tƱnik, a mĂ©lymulcsban kivĂĄlĂł otthonra leltek a szĂĄmomra rettenetes cselĆpĂłkok. TĂzesĂ©vel lĂĄtom Ćket elfutni a szalmĂĄn. Eleve nem vagyok odĂĄig a pĂłkokĂ©rt (Ă©s akkor mĂ©g finoman fogalmaztam), mondhatom, szĂĄmomra erĆsen ingerkĂŒszöb feletti ez a pĂłktenyĂ©szet. EgyĂ©bkĂ©nt is minden Ćsszel betĂ©ved a hĂĄzamba nĂ©hĂĄny nĆstĂ©ny utĂĄn kutatĂł hĂm pĂ©ldĂĄny. FĂ©lek attĂłl, hogy idĂ©n tömegĂ©vel mĂĄsznak be majd.
A fƱszerkert
Egy zsĂĄlyabokrot leszĂĄmĂtva soha nem volt ĂĄllandĂł helye a fƱszereimnek, leginkĂĄbb a vetemĂ©nyes szĂ©lĂ©re, cserĂ©pbe vagy balkonlĂĄdĂĄkba ĂŒltettem bele a kĂŒlönbözĆ fƱszernövĂ©nyeket. IdĂ©n viszont ihletet kaptam, Ă©s Ă©pĂtettem magamnak egy fƱszerspirĂĄlt. A termĆföld alĂĄ tettem egy adag trĂĄgyĂĄt Ă©s tavaly összeszedett avart is. EgyrĂ©szt azĂ©rt, mert Ăgy nem kellett annyi talicska földet (ami a rĂ©gi trĂĄgyadombbĂłl keletkezett) felhoznom a meredek dombon a telek aljĂĄrĂłl, mĂĄsrĂ©szt Ăgy talĂĄn mĂ©g gazdagabb lesz tĂĄpanyagban a talaj.
Vettem bele palĂĄntĂĄkat, illetve magrĂłl is ĂŒltettem nĂ©hĂĄny fƱszert. Azonban vagy keveset locsoltam, vagy tĂșl meleg van, a metĂ©lĆhagymĂĄn Ă©s a petrezselymen kĂvĂŒl mĂĄs nem kelt ki. A rĂ©gi zsĂĄlya a spirĂĄl kĂŒlsĆ vĂ©ge, onnan tekeredik befelĂ©, egyre emelkedve. Jelenleg petrezselyem, oregĂĄnĂł, bazsalikom, metĂ©lĆhagyma, tĂĄrkony, citromfƱ Ă©s narancsmenta lakja, de volt benne egy kis rukkola is, ami mĂĄr elfogyott. EgyĂ©bkĂ©nt rendkĂvĂŒl mutatĂłs az Ă©pĂtmĂ©ny, Ă©s összetĂĄkolni sem volt nehĂ©z. RĂĄadĂĄsul kevĂ©sbĂ© mĂĄsznak rĂĄ a meztelencsigĂĄk Ă©s egyĂ©b ellensĂ©gek.
A következĆ rĂ©szben a haszonĂĄllatokkal folytatom, mĂ©ghozzĂĄ a baromfival. Ez a vĂĄllalĂĄs is a sokadik felvonĂĄsnĂĄl tart, tele akadĂĄlyokkal.