Ha tavasz, akkor éledő természet és sok eső. Az idei évszakra ez azonban eddig nem kifejezetten jellemző. A március szinte ránk rontott a meleg, száraz időjárással, és a hónap végén is alig hullott csapadék. Valóban tavaszi aszályról beszélhetünk? A HungaroMet Nonprofit Zrt. munkatársai válaszolták meg ezt az égető kérdést.
A csapadékosnak gondolt tél után szárazabb tavasszal nézhetünk szembe, pedig ekkor indul a vegetációs időszak, és az erdők, a vadnövények, valamint a kultúrnövényeink számára is rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű talajvíz. Mondhatnánk, hogy mostanra a talajvízkészletek feltöltődtek, és nyugodt szívvel vághatunk bele a nyári időszámításba. A valóság azonban mást mutat. Erdődiné Molnár Zsófia és Kovács Attila, a HungaroMet Nonprofit Zrt. munkatársai segítettek megérteni, miért is akkora gond, hogy tavasszal alig esett eddig csapadék.
Kép: cava
A tavaszi eső nem csupán értékes
Ahhoz, hogy a növények megfelelően fejlődjenek – és ez minden növényre igaz –, a vegetációs időszak elején elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű csapadék, a talaj kellő nedvességtartalma. Ezért is van olyan fontos szerepe az őszi és a téli csapadéknak, hiszen ez tölti fel a „rendszert”, ez teremti meg a megfelelő talajvízszintet, ami fontos tartalék a növényeknek a szárazabb, aszályosabb időszakokban.
A talajvíz a földfelszín alatt, a legfelső vízzáró réteg felett helyezkedik el, teljesen kitölti a talajszemcsék közötti hézagokat. Ez a felszínhez legközelebb lévő felszín alatti víztípus általában 2–10 méter mélyen található. Szintje a csapadék mennyiségétől függ.
Amennyiben a feltöltődés folyamata nem történik meg a tél végére, akkor erre még az intenzívebb párolgás kezdete előtt, kora tavasszal van nagyobb esély.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi lesz velünk, ha eltűnik a talajvíz?
Hová tűnik a talajvíz, és mivel lehetne visszafordítani a kiszáradást?
Az Alföldön jelenleg is vízhiány van
Ideális esetben tél végére feltöltődik, vagy telítettség közeli állapotba kerül a talaj. Idén a Mezőföld és az Alföld nagy részén ez nem történt meg, ezeken a területeken jellemzően 40–80 mm csapadék hiányzott a telítettséghez a felső egyméteres talajrétegben. Nehezítő tényező, hogy február végétől négy héten át rendkívül száraz időszak uralkodott, ami az ország nagy területén kiszárította a felszínközeli talajréteget. Ráadásul az alsóbb rétegek vízkészlete sem pótlódott. A március végi csapadékosabb időjárás segített abban, hogy a nyugati országrészben jellemzően telítettségközeli állapotba került a felső egyméteres talajréteg, az ország keleti, északkeleti harmadának kivételével máshol is sokat javult a felszínközeli réteg vízellátottsága. Összességében jelenleg az Alföldön van a felső egyméteres talajrétegben mintegy 40–60 mm vízhiány a telítettséghez képest.
Kép: canva
A csapadék, amely csak tűzoltásra elég
A várt csapadék helyett tehát jóval kevesebb érkezett, és ez a mennyiség az Alföldön gyakorlatilag csak tűzoltásra volt elég. A mélyebben lévő talajrétegek feltöltődéséhez ennél jóval többre lenne szükség, ráadásul a hőmérséklet emelkedésével és a párolgás fokozódásával a csapadéknak egyre kisebb hányada tud leszivárogni a mélyebb rétegekbe.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy páratlan összefogás eredménye: víz a Homokhátságon
A víz sokkal több, mint érték. Ezt főképp az tudja megerősíteni, aki látja és érzékeli a hiányát. A vízválság elkezdődött, mindezt szemmel láthatóan érzékelhetjük az aszályos vagy épp árvizes időszakok során. A Homokhátságon különösen problémás a helyzet, hiszen a térséget sokkal nagyobb mértékben sújtja az aszály, mint a Kárpát-medence többi részét. Ezért is kell felkapni […]
Egy késő tavaszi vagy nyári aszályos időszakban a mélyebb rétegek tartalékai elengedhetetlenek. Ha ez a nedvesség hiányzik, akkor az esetleges csapadékhiány következményei is fokozottabban érvényesülnek. A tavasz második fele még „megmenthet” minket, ugyanis ez az az időszak, amikor az őszi vetésű gabonák és a repce szemképződése igazán megindul. Ha azonban nem kapnak elegendő vizet, az csökkentheti a terméshozamot, valamint hátráltatja a nyári vetésű növények csírázását, egyenletes kelését is. Később, a növények növekedésével, az egyre mélyebben (20–50 cm-en, 50–100 cm-en) lévő talajrétegek megfelelő nedvességellátottsága is elengedhetetlen az optimális fejlődéshez. Az agráriumnak tehát égetően fontos a tavaszi esőzés. Nem véletlen a mondás: „A májusi eső aranyat ér.”
A jó hír az, hogy az idei márciusra jellemző csapadékszegény időjárás az őszi vetésekre, valamint a gyümölcsösökre nem volt különösebben negatív hatással. Csak a felszínközeli talajréteg száradt ki kritikusan, a mélyebb rétegekben ezek a növények még bőven találtak nedvességet az ideális fejlődéshez. Ezt támasztják alá az NDVI (Normalizált Differenciális Vegetációs Index) legfrissebb adatai is, melyek az ilyenkor szokásosnál fejlettebb vegetációt mutatnak idén márciusra. Tehát a szakemberek szerint sincs még minden veszve, ha a tavasz második felében megfelelő mennyiségű csapadék jut a talajba.
Kiemelt kép: canva
