A legfrissebb adatok szerint egy átlagos magyar háztartásban évente fejenként 59,9 kg élelmiszer kerül a kukába. Hogy ez miért probléma, és miként lehetne csökkenteni ezt a mennyiséget, arról dr. Kasza Gyulával, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által indított Maradék nélkül program vezetőjével beszélgettünk.
Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!
Miért lenne érdemes kevésbé pazarlóan bánni az élelmiszerrel?
Becslések szerint évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer végzi a kukában, nagyjából minden ötödik kiló megtermelt élelem. Eközben a világ mezőgazdasági területeinek jelentős része a nagyüzemi mezőgazdasági módszerek miatt kimerülőben van, a fejlett világban népbetegség lett az elhízás, és több mint 800 millió ember éhezik. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 6–7%-a köthető az élelmiszer-pazarláshoz.
Kapcsolódó bejegyzések
5 tipp az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez
A mindennapokban a fenntarthatóság az étkezésnél kezdődik, következésképp a konyhában indul. Itthon mégis évi 65 kg élelmiszert dobunk ki fejenként.
Persze más irányból is közelíthetünk a kérdéshez. A Maradék nélkül program vezetője szerint egy átlagos magyar évente 40 ezer forintnyi élelmiszert dob ki. Ha ezt a háztartásokra, családokra vonatkoztatjuk, akkor az eredmény akár tetemes összeg is lehet, és ne feledjük: az átlagban az is benne van, aki soha nem dob ki élelmiszert! Könnyen lehet tehát, hogy van olyan háztartás, ahol ennek az összegnek a többszöröse vándorol a szemetesbe.
Pedig nem volt ez mindig így, és ma sincs mindenkinél így. Ahogy az adásban is beszélünk róla, az idősebb generációk, akik még emlékeznek az ínséges időkre, sokkal nagyobb becsben tartják az élelmiszert is. Számukra erkölcsi parancs is, hogy takarékosan bánjanak az élelmiszerrel, és ha valami esetleg mégsem fogy el, annak is megtalálják a helyét.
Ami csökkenthető, és ami nem
De miből is áll össze pontosan ez az 59,9 kg? Ahogy Kasza Gyula mondja, ez a mennyiség kétfelé bontható. Az élelmiszer-hulladék egyik része a tényleges pazarlás: ide tartoznak azok az élelmiszerek, melyek szemétbe dobása megfelelően tárolva vagy időben elfogyasztva őket, esetleg az elkészítési módjukra jobban figyelve elkerülhető lenne. Ez egyébként az a terület, ahol valódi előrelépést lehet elérni, ha jobban odafigyelünk, illetve megfogadjuk például a Maradék nélkül program ajánlásait. A legfrissebb adatok szerint a megmenthető élelmiszer-hulladék valamivel kevesebb az összes élelmiszerhulladék felénél, pontosan 24,06 kg.
Forrás: Nébih
A másik részt a nem megmenthető élelmiszer-hulladékok alkotják, ahol sokat nem tudunk tenni. Ezek termelődése természetes folyamat, hiszen ide tartozik például a kávézacc, a csirkecsont vagy épp a csonthéjas gyümölcsök magja. Ezen a területen az előrelépést olyan megoldások jelenthetik, mint a komposztálás vagy például a háziállatok etetése.
Hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás?
Az adásban több oldalról is körüljárjuk, hogy milyen módszerekkel csökkenthető az élelmiszer-pazarlás. Ahogy vendégünk mondja, már azzal komoly változást tudunk elérni, ha tudatosabban vásárolunk. A tudatos vásárlás egyik alapja pedig – a bevásárlólista mellett –, hogy soha nem megyünk éhesen vásárolni. Lényeges persze az élelmiszerek megfelelő tárolása, a hűtés, és az is, hogy olyan mennyiséget vásároljunk, amennyi biztosan elfogy.
Kasza Gyula arról is beszélt, hogy a lejárati időből nem feltétlenül következik, hogy egy élelmiszer meddig fogyasztható. Számos olyan élelmiszer van, amely a megőrzési időt követően akár hónapokig, évekig fogyasztható marad. Érdemes a lejárt élelmiszert megnézni, megszagolni, esetleg meg is kóstolni, és ha semmilyen problémát nem észlelünk, akkor bátran elfogyaszthatjuk. Ebben a tekintetben csak arra kell ügyelnünk, hogy a terméken a „minőségét megőrzi” felirat szerepeljen. Ha viszont „fogyaszthatósági idő” van a terméken feltüntetve, akkor ezt minden esetben nagyon komolyan kell venni, a termék a lejárat után már nem fogyasztható!
Az adásban számos más élelmiszerpazarlás-csökkentő praktikáról beszélgettünk, de a Maradék nélkül program elemeit is kiveséztük. Ezen a héten is érdemes meghallgatni a Holnaputánt.
Az egészséges és a fenntartható étrend sokszor kéz a kézben jár. Ezzel a témával kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 rendezvény is. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak a saját, hanem a bolygó egészségéért is sokat tehetünk.
Borítókép: Canva.com
