Tegyünk rendbe, hogy mi számít gyümölcslének, és söpörjük le a 12%-os italokat! Sokan választják a 100%-os gyümölcslevet az egészségük megóvására, de lehet, hogy meglepődnek, ha megtudják, miből és miként készülnek a dobozos gyümölcslevek.
Mi számít egyáltalán gyümölcslének?
Az uniós irányelvek alapján készült Magyar Élelmiszerkönyvet böngészve a gyümölcslé fogalmánál ezt találjuk:
„A gyümölcslé olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet a gyümölcs egészséges és érett, friss, hűtéssel vagy fagyasztással tartósított, egy vagy több gyümölcsfajta összekeverésével előállított, ehető részéből nyertek, amely rész jellegzetes színe, aromája és íze a termék előállításához felhasznált gyümölcsnek a levére jellemző.”
Az előírás kitér arra, hogy gyümölcslé készülhet gyümölcskoncentrátumból is. Ne legyenek illúzióink, szinte az összes 100%-os dzsúszt így állítják elő! Nézzük, mit ír erről a szabályzat!
„Sűrített gyümölcslé: Olyan termék, amelyet egy vagy több gyümölcsfajta levéből, a víztartalom meghatározott hányadának fizikai úton történő kivonásával állítanak elő. Közvetlenül a fogyasztóknak szánt termék esetén a vízelvonás mértékének legalább 50%-osnak kell lennie a víztartalomhoz képest.”
Fotó: Canva
A 12%-os gyümölcslének már meszeltek
A 12%-os gyümölcslé szerencsére már a múlté, de engem nem hagyott nyugodni, hogy miért pont a 12% tarolt az üdítőpiacon. Erre profán a magyarázat: ez volt az a minimális arány, amellyel még gyümölcsléként lehetett forgalomba hozni egy terméket. Több mint 10 éve azonban ezt már nem engedélyezi a Magyar Élelmiszerkönyv. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne létezne alacsonyabb gyümölcstartalmú üdítő, csupán azt, hogy más megnevezést kell viselnie.
Üdvözölendő változtatás az is, hogy 2015-től már nem lehet olyan gyümölcslé a piacon, amely hozzáadott cukrot tartalmaz.
Kapcsolódó bejegyzések
Tündérkertek – Értékmegőrzés őshonos gyümölcsfákkal
A Tündérkert-mozgalom a régi őshonos gyümölcsfajták megőrzésével foglalkozik, s mára Kárpát-medence-szerte elterjedt.
„Gyümölcslé-kategóriák”
De akkor minek nevezik azt a sok általunk csak dobozos gyümölcslének nevezett italt?
100%-os gyümölcslé:
Ez a kategória nem tartalmazhat hozzáadott cukrot és édesítőszert, és gyümölcstartalmának valóban 100%-nak kell lennie. Jellemzően kiszárított, majd újra felvizezett sűrítményből készül.
Gyümölcsnektár:
Ez a kategória gyümölcssűrítményből és hozzáadatott vízből készül. Itt már megengedett a cukor, a méz és egyéb édesítőszerek használata. A gyümölcstartalom viszont szabályozva van, bár gyümölcsönként eltérhet, hogy hány százalék felel még meg a nektár kategóriájának. Ez az érték jellemzően 25% és 50% között mozog. Alma, körte, őszibarack és ananász esetében például 50%, de fekete ribizliből, homoktövisből és citromból készült nektároknál csak 25%.
Gyümölcsital:
A nektárokhoz hasonlóak, de 25%-nál kevesebb gyümölcsöt tartalmaznak.
Míg az első kettő kategóriát uniós szabály köti, addig a gyümölcsital előállítását nem szabályozza kötelező jogszabály, de a címkén feltüntethető jelölést, a termék megnevezését és összetételét az általános jelölési rendelet, illetve a gyümölcsitalok és üdítőitalok jelölési útmutatója írja elő. Eszerint a címkén fel kell tüntetni a termék gyümölcslétartalmát, valamint abban az esetben, ha a terméket kizárólag aromával ízesítették, az aroma jellegét adó gyümölcs neve után fel kell tüntetni az „ízű” szót.
Fotó: Canva
Egyszerűen fogalmazva: a gyümölcslében nincs, a nektárban és a gyümölcsitalban van hozzáadott cukor.
Mi az oka, hogy sűrítményből készülnek a gyümölcslevek?
A sűrítmények engedélyezésének gazdasági és logisztikai okai vannak. A termőhelyről nagyon bonyolult lenne a friss gyümölcsöt a magyarországi feldolgozókba szállítani, ezért is engedi meg a jogszabály, hogy a gyártók különböző vízelvonási eljárásokkal készülő sűrítményeket állítsanak elő, amelyek sokkal tovább eltarthatók. A gyártók érési szezonban felvásárolják a gyümölcsöket, sűrítményt készítenek belőlük, amely hosszan eltartható, így egész évben tudják gyártani az italokat.
A 100%-osnak feltüntetett levek gyártása során annyi vizet pótolhatnak vissza, amennyit korábban kivontak belőlük. Az pozitívum, hogy ezek a termékek tartósítószert nem tartalmaznak. A gyümölcsleveket az UHT tej pasztörizálási eljárásához hasonlóan gyors, nagyon magas hőkezelésnek vetik alá. Ennek viszont hátránya, hogy jóformán minden vitamin és nyomelem elvész az italból, és a valódi zamat is sérül. Ezért van lehetőség egy következő munkafázisban a gyümölcsökből származó természetes aromákat, rostanyagokat visszapótolni, ilyenkor néha plusz vitaminokat is adnak az italokhoz.
Fotó: Canva
Gyümölcslé sűrítmény nélkül
Bár rájuk nincs egyedi jogi elnevezés, léteznek nem sűrítményből visszahígítással készült 100%-os gyümölcslevek is. Biztos találkoztatok már ilyennel bioboltokban, delikátokban, termelőknél vagy manapság nagyobb áruházak ökotermékei között. Jellemzően nagyobb kiszerelésű „bag-in-box” csomagolásban érhetők el. Ezek eltarthatósága nem tolható ki addig, mint a sűrítményből készülteké, így méretgazdaságosságban nem veszik fel a versenyt a többi termékkel, ezért nem fogunk találkozni velük a nagy gyártók kínálatában.
Ezeket alacsonyabb hőmérsékleten, 70 °C-on hőkezelik, és rögtön elteszik tiszta csomagolásba. Itt már a tápanyagok nagyobb része megmarad, bár itt is sok értékes elem megy kárba a hőkezelés során. Így ezek sem közelítik meg a friss gyümölcs tápértékét.
Kapcsolódó bejegyzések
Gyümölcsszezon – Befőzés természetesen
Lehetőleg naponta fogyasszunk gyümölcsöt, de gondoljunk a tartósítószer-mentes elrakásukra is!
Vigyázzunk a cukorral!
Téves elképzelés azt gondolni, hogy legalább a gyerek nem cukros kólát iszik. Lassan a testtel, mert így is könnyen cukorbombára léphetünk!
Az összes technikával készült gyümölcslé fogyasztásakor vigyázni kell a cukortartalommal. (Lehet ez akár általunk frissen facsart narancslé is.) Az orvosok is figyelmeztetnek arra, hogy hiába gyümölcscukorról van szó, az élettani hatásai a répacukoréhoz hasonlóak. Az ajánlott napi maximális cukorbevitel 25 gramm.
Mindegy, hogy sűrítményből vagy friss gyümölcsből készült 100%-os gyümölcsléről beszélünk, 250 milliliter ital átlagosan 7 teáskanálnyi cukrot és 115 kalóriát tartalmaz, egy dobozos kóla energiatartalma 139 kcal. Tehát nincs közöttük nagyságrendbeli különbség.
Nem lehet mindenkit letiltani a finom gyümölcslevekről, de ezeket az adatokat tartsuk szem előtt, és a gyerekeket ne szoktassuk rá az édes ízre, próbáljuk mindig vízzel hígítani a kicsik italát!
Kizárólag az egészséges táplálkozás számít fenntarthatónak. Ideje végre gátat szabnunk a mértéktelen húsfogyasztásunknak, hiszen – ahogy egy korábbi, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expót bemutató cikkünkben is írtuk – „a jóléti társadalmaknak jelentősen meg kell(ene) változtatniuk a táplálkozási szokásaikat a növényi élelmiszerek javára.”
Kiemelt kép: Canva
