A tengerszint-emelkedĂ©s kevĂ©sbĂ© látványos, mint a klĂmaváltozás többi következmĂ©nye. Azonban a folyamatok ennĂ©l a jelensĂ©gnĂ©l is felgyorsultak az elmĂşlt Ă©vtizedekben.
1990 óta a tengerszint 10 cm-t emelkedett. A tudósok szerint a század végére még fél méterrel emelkedik majd, de akár másfél méter is lehet ez az érték.
Az Utrechti Egyetem professzora, Roderik van de Wal szerint:
A leginkább sebezhető régiók a Csendes-óceánnál vannak, ugyanis ott kicsit nagyobb a tengerszint emelkedése, mint a világ többi részén. Emiatt ott már kidolgoztak evakuációs programokat, melyek az alacsonyan fekvő szigeteken már működnek is. Azokon a területeken a tengerszint emelkedés nem egy jövőbeli megoldandó probléma, hanem maga a valóság.
A professzor szerint EurĂłpában mĂ©g nincsenek ilyen nagy problĂ©mák, mert sok helyen tudunk gátakat Ă©pĂteni. Ugyanakkor, ha tovább emelkedik a tengerszint, megjelennek majd az erĂłziĂłs problĂ©mák. Emellett áradások is lesznek, Ă©s a szikesedĂ©ssel is számolnunk kell, ha betör a sĂłs vĂz a földekre.
A tengerszint-emelkedés kezelésére egyre több országnak kell majd megoldást találnia. A gazdag államoknak ez könnyebben megy, azonban a szegényebbeket is sújtja a probléma, ez pedig konfliktusokhoz is vezethet a jövőben.
A professzor azt is hozzátette, hogy nincsen egy megoldás, mely mindent kezelni tudna. Sok mĂşlik a helyi viszonyokon Ă©s azon, hogy kĂ©pesek-e az országok gátakat Ă©pĂteni. A gátak ugyanis nagyon drága dolgok. Ugyanakkor vannak termĂ©szeti alapĂş megoldások is nĂ©hány rĂ©giĂłban. Ilyen pĂ©ldául a gyertyafák telepĂtĂ©se. Ez a megoldás termĂ©szetesen EurĂłpában nem működhet.
A tengerszint-emelkedés teljes óceániai szigetek eltűnéséhez vezethet majd. De nagy népsűrűségű területeket is fenyeget a jelenség, ilyen például a Gangesz deltája Bangladesben.
(Forrás: euronews.com)