75%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy az általunk okozott klímaváltozás miatt csökkent a téli napok száma Magyarországon az elmúlt negyven évben – írják Szabó Péter és Pongrácz Rita éghajlatkutatók a Másfélfok.hu-n megjelent elemzésük bevezetőjében.
A telek melegedésének – mely leginkább a hagyományosan leghidegebb hónapot, a januárt érinti – néhány pozitív és számos negatív következménye van. Mielőtt azonban ezekre rátérünk, fontos tisztázni: a melegedés jelenleg is tart, és ha nem igyekszünk elérni a Párizsi Megállapodásban lefektetett kibocsátáscsökkentési célokat, a változások még drámaibbak lehetnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Így alszik a természet télen (amíg még tud)
A tél nehéz kihívás elé állítja a természetet, amelyre igen sokféle stratégiával készülnek az állatok és a növények. De hogyan szól bele ebbe a klímaváltozás?
Mint írják, a pesszimista forgatókönyv szerint (ha globális kibocsátások a mai szinten folytatódnak) a jelenlegi csupán harmada-negyede lehet a téli napok átlagos évi száma, míg a tartósan fagyos téli időszakok szinte eltűnhetnek, és a század végére alig lesz olyan év, amikor majd várhatóak.
Az elemzés áttekinti hogyan alakult az elmúlt negyven évben a fagyos napok (nem megy 0 Celsius fok fölé a hőmérséklet) és a tartósan téli napok (előbbiből egymás után öt) száma. Előbbiek esetében csökkenő a trend, az Észak-Dunántúlon és az Északi-középhegységben elérheti akár a 3-4 nap/évtizedes mértékű csökkenést is. Ezzel szemben a tartósan téli napok esetében kisebb csökkenést állapítottak meg és csupán az Észak-Dunántúlon, Kárpátalja közelében és a hegységekben szignifikánsak a változások.
A jövő azonban nem túl rózsás, mint írják, gyakorlatilag elbúcsúzhatunk a tartósan téli napoktól, ha folytatódnak a kibocsátások. A lehetséges forgatókönyvek közül hármat is vizsgáltak, de a legjobb esetben, a kibocsátások azonnali csökkenésével is csak a jelenlegi szinte tudnánk megtartani a téli napos átlagos számát, minden más esetben pedig jelentős csökkenéssel számolhatunk. A bővebben, sok adattal és diagrammal megtámogatott elemzés ide kattintva olvasható.
Milyen következményekkel számolhatunk ha eltűnnek a telek?
Az elemzés kitér arra is, milyen következményekkel kell szembenéznünk az eltűnő telek esetén. Az egyértelmű pozitív hatások az energiafogyasztás és a fűtésszámlák esetén jelentkeznének, illetve mint írják pszichológiailag is jó hatással van ránk a nappali meleg – bár itt talán a valódi havas tél látványának hiányából fakadó negatív hatásokkal is számolhatunk, legalábbis néhányan. Sajnos itt nagyjából véget is érnek a pozitívumok.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi lesz a téli sportokkal?
A globális felmelegedés egyre jobban érezteti hatását, így a turizmus, a síelés és a téli sportok is veszélybe kerültek.
A negatívumok között előkelő helyet kap a vírusok, így például az influenza-vírus előretörése, melynek sokkal kedvezőbb körülményeket kínál a melegedő tél. Szintén jelentős a mezőgazdasági kártétel, ami mögött olyan okok húzódnak meg, mint a károkozók (pl. atkák, tetvek) áttelelése illetve, hogy egyes fajok egyszerűen több életciklusra is képesek lesznek egy vegetációs időszak alatt (pl. az almamoly, mely a gyümölcsösöket irtja). Szintén ide tartozik, hogy egyes gabonafélék, és sok gyümölcs igénylik a hideget a nyugalmi időszakban, mely nélkül a virágzás időpontja elcsúszhat, ezzel pedig elmaradhat a beporzás, illetve az egyre korábban kezdődő vegetációs időszak miatt növekszik a tavaszi fagyveszélyes időszak is.
Megemlítendő még, ha hazánkban nem is oly jelentős, a téli turizmus, melynek gyengülése, illetve hazánkban akár teljes megszűnése is valószínűsíthető.