Egyre több helyen hallható, olvasható, hogy az idei tél nagyon kemény lesz, sarkvidéki hideggel, ami még feljebb srófolhatja az így is rekordmagas energiaárakat. Az igazság ezzel szemben viszont az, hogy egyelőre képtelenség megmondani, milyen idő várhat ránk a leghidegebb évszakban.
A kemény hideg mögötti érvelést általában a poláris örvény változásaira alapozzák. A poláris vortexnek is hívott meteorológiai jelenség egy a pólusok felett, a sztratoszférában ciklikusan megjelenő légörvény, mely hideg levegőt zár magába. Általánosságban kijelenthető, hogy amikor az örvény erősebb, hazánkban a telek enyhébbek lesznek, míg amikor gyengébb, akkor az északi félteke egyes pontjain komoly hidegbetörésekre lehet számítani.
Kapcsolódó bejegyzések
Nyakunkon a mesterséges időjárás? How to kill a cloud – Filmkritika
Egy fiatal tudósnő 1,5 millió dolláros ösztöndíjat nyert az Emirátusokba. Az ambiciózus projekt célja, hogy mesterségesen fokozzák a régió csapadékmennyiségét.
Azt azonban egyelőre nem lehet megmondani, hogy alakul majd az örvény erőssége, már csak az úgynevezett hirtelen sztratoszférikus melegedés miatt sem. E jelenség működése még nem tisztázott pontosan, de azt tudni lehet, hogy amikor bekövetkezik, akkor a sztratoszféra hőmérséklete jelentősen megemelkedik, a szél nyugatiból keletivé változik a magasban, a poláris örvény pedig rövid időn belül legyengül.
Egyelőre azonban nem jelenthető ki, hogy a kérdéses légköri esemény bekövetkezik, ahogy az sem, hogy adott esetben milyen hatásai lesznek a felszín közelében. Ahogy a Másfélfok írja, jelenlegi tudásunk és előrejelző modelljeink segítségével csupán 1-2 hétre tudunk megbízható előrejelzéseket készíteni. Minden előrejelzés, ami ezen az időtávon túlmutat, nagyon sok bizonytalansággal kalkulál, épp ezért megbízhatósága is kétséges.
A Másfélfok témával foglalkozó cikke igen részletesen és tudományos alapossággal boncolgatja a témát, amiről mindenesetre kijelenthető: előre nem tudjuk megmondani milyen telünk lesz.