La Fontaine meséjéből tudjuk, hogy mit csinált a tücsök nyáron, ami miatt télen csak az éhkoppot nyelte. Ám nem mindegyikük muzsikálja végig az egész nyarat.
A történet főszereplője ugyanis minden bizonnyal a valódi tücskök családjába tartozó egyik faj képviselője, például mezei tücsök (Gryllus campestris), amely hazánkban is gyakori rovar, a 11 itthon megtalálható tücsökfaj egyike.
A tücskök általában hengeres testű rovarok, színük legtöbbször sötét, fekete vagy barnás, fejük nagy és gömbölyű. Csápjaik hosszúak, szárnyaik rövidek és repülésre alkalmatlanok. Leginkább a talajszinten vagy a talajban élnek. Jellegzetes hangjuk a ciripelés, amelyet szárnyaik összedörzsölésével hoznak létre, és általában májustól nyár végéig hallható többféle szólamban.
Az ősz hegedűse
Van azonban egy másik muzsikás, aki később zendít rá, mint a társai. Ő nem más, mint a tücsökfélék családjának egyik tagja, a Magyarországon szintén elterjedt közönséges pirregő tücsök (Oecanthus pellucens). A valódi tücskökkel ellentétben nem a talajon él, hanem fákon és bokrokon szeret tartózkodni. Teste karcsú, 1–1,5 centiméter hosszú, színe világos, zöldes, sárgás, barnás.
Különféle elnevezéseit – őszibogár, őszike, őszi féreg – onnan kapta, hogy rokonaival ellentétben (régebben szeptemberben, a klímaváltozás miatt egyre korábban) csak a nyár második felétől szólal meg, és egészen októberig hallatja jellegzetes zenéjét, ami lágyabb és dallamosabb, mint ciripelő társaié.
De ne gondoljuk, hogy nyáron a zenélés helyett a szűkös évszakra gyűjtögeti az ennivalót, ugyanis ekkor leginkább a táplálkozásra és a romantikára koncentrál. Tavasszal a növények levelére rakott petékből kikelve a ragadozó életmódot folytató lárvák hasznos segítségünkre lehetnek a levéltetvek elleni harcban, és bár kifejlett állapotban a gyümölcsöket is megdézsmálhatják, a közönséges pirregő tücsök azon kevés őshonos rovar közé tartozik, amely a parlagfüvet is fogyasztja.
A mese tanulsága
Nos, bár tudjuk, hogy La Fontaine története mit szeretne nekünk tanítani, a valóságban egyik tücsök sem fog éhezni, ugyanis kifejlett állapotban, természetes körülmények között egyikük sem éri meg a telet, egyedül a házi tücskök közül akad néhány egyed, amely a fűtött beltéri hőmérsékleten képes tovább is életben maradni. A mezei tücskök lakócsöveikben, az utolsó előtti lárvastádiumukban, hibernált állapotban vészelik át a hideg évszakot, a pirregő tücsköknek pedig csak a petéik telelnek át. Így a szorgalmas gyűjtögetés helyett voltaképpen nyugodtan húzhatják kedvükre a muzsikát tavasztól egészen késő őszig.
Kiemelt kép: Canva