Napjaink mezőgazdaságában világszerte megfigyelhetők olyan negatív tendenciák, melyek elkerülhetetlenné teszik a szemléletváltást és új technológiák keresését, hiszen amellett, hogy a termőföld mennyisége csökken és állapota évről-évre romlik, egyre több éhes szájat kellene minél fenntarthatóbban etetni. Az új technológiák és megoldások közül az egyik legígéretesebb a hidrokultúra.

A hidrokultúrás növénytermesztés legfontosabb ismérve, hogy a növények nem földben, hanem valamilyen más, semleges termőközegben, például kőzetgyapotban vagy kókuszrostban vannak, és itt is csak azért, hogy a gyökereknek legyen mibe kapaszkodniuk, hiszen a tápanyagszükségletüket pontosan kiszámított tápoldatokkal fedezik.

Ellentétben a földben nevelt növényekkel, ezek jóval kevésbé vannak kitéve a fertőzéseknek, gombás megbetegedéseknek, főképp akkor, ha a gazda betartja a higiéniai előírásokat. Így növényvédő szerre szinte nem is lesz szükség, vagy ha igen, akkor is jóval kevesebbre.

A hidrokultúrának több válfaja van, attól függően, hogy a termesztés üvegházakban vagy fóliasátrakban folyik, esetleg a természetes fénytől teljesen elzárva, például nagy raktárépületekben ledes, növekedést segítő lámpák segítségével. Abban a tekintetben is több megoldás létezik, hogy a víz miképp találkozik a növényekkel, hogyan van megoldva a gyökerek oxigénellátása.

A technológiában rejlő potenciál miatt rövidesen szélesebb körben is elterjedhet, főképp azért, mert jóval fenntarthatóbb tud lenni a hagyományos termesztésnél, és azért is, mert olyan helyeken is lehetővé teszi a mezőgazdasági termelést, ahol az más módon nem lenne lehetséges.

A technológia ráadásul szinte teljesen függetlenné tudja tenni a termelőket az időjárástól, és ami a legfontosabb, hogy jóval kiszámíthatóbbá teszi a várható termés mennyiségét. A tápanyagok precíz adagolásával a növekedés is nagy mértékben befolyásolható, ahogy az is, hogy mikor lehet szüretelni. Ennek az az oka, hogy a növényeknek más és más a tápanyagszükségletük a növekedés, a virágzás és a termés időszakában.

Egy kicsit sci-fi

Ez a termelési mód jóval közelebb áll egy jövőben játszódó sci-fihez, mint a kapához és a kaszához, így komoly és komplex szaktudást is igényel, amely jelenleg még alig-alig van jelen a mezőgazdaságban. Ezért fontosak azok a vállalkozások, melyek a hidrokultúrás termelésre való átállásban tudják segíteni a gazdákat.

Ilyen például a magyar Growberry is, melynek CEO-ja, Hudecz Attila volt a Corvinus Egyetem agrárgazdasággal foglalkozó diákszervezetének meghívottja nemrég a témáról szóló beszélgetésen. A cégvezető itt rámutatott, hogy a hidrokultúra számos pozitív tulajdonságára, de arra is, hogy bőven van még tere a témában a kutatásnak és kísérletezésnek.

Szerencsére többen is foglalkoznak ezzel a témakörrel hazánkban, mi is beszámoltunk például a Green Drops nevű startupról. Ők inkább a kisebb termelőket és a háztartásokat célozzák innovációjukkal, mely szintén a vízkultúra elvére épül.

Megéri ezzel foglalkozni?

Ami biztosan kijelenthető a hidrokultúráról, hogy nagyobb kezdeti befektetést igényel, mint a szántóföldi, vagy a szimpla fóliás növénytermesztés, viszont a későbbi alacsonyabb kiadások ezt ellensúlyozzák. Bár a növényeknek juttatott tápanyagok egységre jutó ára nem feltétlenül alacsonyabb, mint a műtrágyázott szántóföldi növények esetében, az optimális felhasználás, a jóval nagyobb terméshozam és az akár évszakfüggetlen termelés előnyhöz juttathatja a módszer alkalmazóját.

Nagyon fontos lehet az is, hogy a jelenlegi piaci körülményekhez igazodva válasszon a termelő növényt, hiszen nem biztos, hogy a korábban megszokott fajták ezzel a termelési móddal is jó döntésnek bizonyulnak majd. Hudecz Attila szerint a következő években az EU is egyre inkább támogathat majd ilyen jellegű beruházásokat, a kapcsolódó innovációk kutatására pedig már most is vannak források.

Az íz a lényeg

A cégvezető szerint régi beidegződés hazánkban, hogy az üvegházi termékek íze nem a legjobb, minőségük gyenge. Ez az elképzelés a ’70-es, ’80-as évekből eredeztethető, amikor valóban volt ilyesmire példa, a technológiai ismeretek és a tapasztalat hiánya miatt. Ma ez már egyáltalán nem igaz, sem az egyszerű üvegházi, sem a hidrokultúrás termesztés esetében. A növényvédőszerek kisebb mértékű használata és a termesztés optimális körülményeinek megteremtése miatt a termések jó ízűek és egészségesek.

Jövőidőben sorozatunk egy korábbi részében, mely a Veresi Paradicsom fenntartható termesztési módszerét mutatta be, egy pontosan ilyen, hidrokultúrás megoldást láthattunk.

Ritkán esik szó arról, hogy a szállítás nem csak a kibocsátás miatt jelent problémát, hanem azért is, mert a legtöbb esetben a zöldségek-gyümölcsök betakarítása jóval megelőzi azt, hogy azok valóban beérjenek. Így biztosítják, hogy a hosszú szállítás alatt ne romoljanak meg. Ezzel viszont a beltartalmi érték jelentősen csökkenhet, így soha nem lesz olyan ízes vagy tápláló egy holland üvegházi paradicsom, mint magyar megfelelője, melyet ráérnek valóban érett állapotban leszüretelni.