A Frontiers in Sustainable Food Systems című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az európai mezőgazdaság számára sokkal fenntarthatóbb és táplálóbb megközelítést kínál a bab, a borsó és a lencse nagyobb mennyiségben történő termesztése. A kutatás szerint a hüvelyesek hagyományos vetésforgókba való beillesztése jelentősen csökkentheti a növényvédő szerek és műtrágyák használatát, az Európai Zöld Megállapodással összhangban csökkentve a kibocsátást, miközben elősegíti az egészségesebb táplálkozásra való áttérést.
Ez a stratégia jelentősen hozzájárulhat az Európai Unió Green Deal Farm to Fork (Zöld Megállapodás a gazdaságtól a villáig) elnevezésű konkrét célkitűzéseihez, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a vegyszeres növényvédőszer-használatnak és a szintetikus műtrágyák használatának csökkentésére irányulnak.
mondta Marcela Porto Costa, a walesi Bangor Egyetem vezető szerzője.
Amikor a kutatók a skót gazdaságok tipikus vetésforgójába bevezették a hüvelyeseket is, Costa szerint csaknem felére csökkent a külső nitrogénigény, miközben a potenciális emberi táplálkozásban mért élelmiszertermelés ugyanolyan maradt. Ennek oka, hogy a hüvelyes növények termesztése nem igényel műtrágyát, mert egyszerűen a levegőből vonják el a nitrogént a természetes baktériumok segítségével.
A műtrágyák használata ugyanakkor egyre nő, de ezek kimerítik a véges erőforrásokat, és hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátást okoznak, különösen a dinitrogén-oxidot, amely gáz 300-szor erősebb a szén-dioxidnál. Korábbi tanulmányok arra figyelmeztettek, hogy a nitrogénműtrágyák növekvő használata az élelmiszertermelésben és az állattenyésztés takarmányának termesztésében a dinitrogén-oxid iparosodás előtti szintjének 20%-os növekedéséhez vezetett, ami veszélyezteti éghajlati céljainkat.
Ugyanakkor a hüvelyes növények több nitrogénnel gazdagítják a talajt, csökkentve ezzel a műtrágyák használatának szükségességét más, nem hüvelyes növények esetében, amelyek általában további nitrogénre szorulnak. Emellett táplálkozási szempontból a hüvelyesek az egyik legtápanyagdúsabb növények közé tartoznak, mivel fehérjét, rostot, folsavat, vasat, káliumot, magnéziumot és vitaminokat biztosítanak.
A most közölt tanulmány az eddigi egyik legátfogóbb, mert a korábbi kutatásokkal ellentétben közvetlenül összehasonlít 10 különböző növénysort 16 különböző hatáskategória felhasználásával három-öt év alatt, különböző európai éghajlati viszonyok között.
Innovatív megközelítésünk túlmutat az egyszerű élelmiszerlábnyomokon, mivel a reprezentatív vetésforgóban termesztett összes növényből származó, meghatározott mennyiségű emberi vagy állati táplálék előállításának lábnyomát vizsgáljuk. Eredményeink megerősítik az egészséges táplálkozás átmenetének a környezeti fenntarthatóságban játszott pozitív szerepére vonatkozó bizonyítékokat. A hüvelyesek a gabonafélékhez képest egészségesebb szénhidrát-, fehérje- és rostegyensúlyt biztosítanak, és javíthatják az általunk fogyasztott élelmiszerek tápanyagprofilját.
– magyarázta Dr. David Styles, az írországi Limericki Egyetem társszerzője.
Hasonló ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Növényalapú Élelmiszerek Nonprofit Szövetsége (EAPF) is az európai mezőgazdaság fenntarthatóságának fokozása céljából. A szervezet tagjai felszólították az európai vezetőket, hogy a növényi alapú élelmiszereket, például a hüvelyes növényeket és a növényi alapú alternatív termékeket helyezzék az élelmiszertermelésből származó kibocsátások csökkentésére irányuló tervek középpontjába, miközben elősegítik a jobb egészségi állapotot.
(fotó: pexels – Vie Studio)
