A Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei az eheti szinkronszámlálás alkalmával már csaknem 125 ezer darut észleltek. Az őszi időszakban a vándorló madarak az itteni tavaknál pihennek meg éjszakánként, megfigyelésük pedig hatalmas élményt jelent a látogatóknak.

A közönséges daru (Grus grus) elsősorban Eurázsia erdős, sztyeppés területein honos, telelni azonban Afrika északi és Ázsia déli részeire vonul. Ilyenkor nagy csapatokba verődnek és együtt indulnak délre. Vonulásuk alkalmával jellegzetes, V alakú formációban repülnek.

A daru egykor gyakori madár volt Magyarországon, rendszeresen költött nálunk is. Sőt, komoly szerepet játszottak a hagyományos paraszti életmódban. Egyfelől díszmadárként tartották őket, de házőrzőként is megállták a helyüket, ugyanis jeleztek, ha idegen érkezett a házhoz, viselkedésükből pedig az időjárásra is lehetett következtetni.

Emellett a daru húsát is fogyasztották, a pásztorok lábszárcsontjából készítettek használati tárgyakat, például sípot vagy pipaszurkálót, a tollát pedig kalapjukra tűzve hordták.

Mára azonban szinte teljesen eltűntek, utolja az 1910-es években költöttek nálunk darvak. Emögött főleg a megfelelő élőhelyek eltűnése, a mocsarak lecsapolása és a folyók szabályozása állt. Ma leginkább vonuló madárként vannak jelen, bár az elmúlt években újra észleltek 1-1 fészkelő párt.

A vonulás alkalmával több 10-100 ezer madár is megfordul a Hortobágyon illetve Kardoskút és a Csanádi-puszták környékén.

A nemzeti park szervez direkt erre az alkalomra szóló túrákat. A darules időpontjairól, melyek között van kisvasutas, autós, terepjárós változat is, a szervezet honlapján lehet tájékozódni.

Források: Wikipedia, Turista Magazin – Borítókép: Szilágyi Attila – Természetvédelmi Őrszolgálat