Itt a tóriumalapú új fűtőanyag
Itt a tóriumalapú új fűtőanyag

Egy új, tóriumalapú üzemanyag áttörést hozhat az atomenergiában, mivel számos meglévő reaktorban is használható és már jövőre piacra kerülhet.

Bár a paksi erőmű új blokkjai sem lesznek alkalmasak a tórium használatára, mégis a fűtőanyagpiac átalakulása a hazai energiatermelésre is hatással lehet – olvasható a Makronóm elemzésében.

A Clean Core Thorium Energy (CTTE) nevű amerikai kutató-fejlesztő cég a napokban 15,5 millió dolláros, azaz mintegy hatmilliárd forintos finanszírozást kapott az Advanced Nuclear Energy for Enhanced Life (ANEEL) üzemanyag-technológia fejlesztésére és kereskedelmi bevezetésére. Az összeg nem tűnik óriásinak a nukleáris piacon, e fejlesztés jelentősége azonban bőven túlmutat ezen az ügyleten. 

Az ANEEL jelentőségét az adja, hogy egy tórium és nagy mennyiségű, alacsony dúsítású urán (HALEU) keverékéből álló üzemanyag, amely közvetlenül használható a meglévő nehézvizes reaktorokban (CANDU/PHWR) anélkül, hogy jelentős műszaki módosításokra lenne szükség.

A beruházás célja az ANEEL üzemanyag további tesztelése és engedélyeztetése, amelyhez az Idaho National Laboratory (INL) és a Canadian Nuclear Laboratories (CNL) közreműködésével folytatott kutatások adnak alapot. A technológia 2026-ra tervezett kereskedelmi bevezetése új korszakot nyithat a nukleárisenergia-termelésben.

A tórium egy ígéretes alternatíva a hagyományos uránnal szemben, amelynek számos előnye van. Ilyen többek között a biztonságosabb működés, ugyanis a tóriumalapú üzemanyagok nem hajlamosak ellenőrizetlen láncreakciókra, így csökkenthető a súlyos balesetek kockázata. A hatékonyabb energiatermelés által a tórium nagyobb energiahozamot biztosít, mint a hagyományos, uránalapú fűtőelemek. Továbbá jelentősen csökkenhet a nukleárishulladék-termelés is, mivel egy 220 MW-os reaktor esetében az ANEEL fűtőanyag 175 ezer helyett mindössze 22 ezer üzemanyagköteget igényel.

Jelenleg India, Kína és Dánia vezet a tóriumreaktorok fejlesztésében, míg Svájc is csatlakozik az új technológiák bevezetéséhez a 2026-ra tervezett első ilyen létesítményével. 

Az elemzés teljes terjedelmében a Makronóm publikációjában olvasható.

(Makronóm)

Fotó: Canva

    search icon