Több évezrede az emberiség egyik alapvető tápláléka, igaz hazánkban csak az elmúlt években vált népszerűvé. Íme a bulgur, a közel-keleti gasztronómia kihagyhatatlan eledele.
A bulgur sokrétűen felhasználható, tápanyagokban gazdag gabona. A bulgur nem más, mint a durumbúza egy jellegzetes változata, ezért ahhoz, hogy a hagyományos búzaszemből bulgur váljon, a szemeket még a teljes beérést megelőzően betakarítják, hántolják, ezután előpárolják, majd szárítják, végül pedig típustól függően aprítják. A darától kezdve, egészen az egész szemes verzióig találkozhatunk vele, emellett létezik sötét és világos változata is.
Igazi reformétel
A teljes kiőrlésű gabonákhoz hasonlóan a durumbúzából előállított bulgur korpát és csírát is tartalmaz. Bővelkedik rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban, legfőképpen B-vitaminban és vasban. Nem utolsó sorban pedig kiváló mangán és magnéziumforrás. Kalóriatartalma a rizséhez hasonló, azonban glikémiás indexe alacsonyabb, ezért a diétához is remek választás, ráadásul feleannyi idő alatt megpuhul, mint a 40 perc főzést igénylő barna rizs.
Nemcsak finom, egészséges is!
A bulgur kifejezetten egészséges étel, ezért rendszeres fogyasztása elősegítheti az egészséges bélbaktériumok szaporodását a belekben. Ezek a baktériumok rövid láncú zsírsavakat termelnek, amelyek támogatják a bél egészségét és az emésztés megfelelő működését. Ezenkívül a rostban gazdag ételek – mint amilyen a bulgur is – megfelelő mennyiségű bevitele, szintén hatékony lehet az emésztési problémák, például a székrekedés kezelésére és megelőzésére. A bulgur gazdag rost- és fitotápanyag forrásként javíthatja a vércukorszintet, így cukorbetegek számára is ideális választásnak bizonyulhat.
Mivel a bulgurt előzetesen párolják, ezért a magyarok által ismert búzadarától eltérően jóformán alig kell főzni, akár elég csak vízzel leforrázni. Igen jótékony gabona, hiszen mindössze egy csésze bulgur a napi rostszükségletünk 25 százalékát fedezi.
Jó tudni!
Néhány krónikus bélbetegségben szenvedő ember (gyulladásos bélbetegség (IBD) vagy irritábilis bél szindróma (IBS)), azonban oldhatatlan rosttartalma miatt nem tolerálja a bulgurt. Ezért bárki, aki hasonlókban szenved, netán búza vagy gluténérzékeny, inkább kerülje a fogyasztását.
Kapcsolódó bejegyzések
Köles – A majdnem elfeledett gabona lehet a jövő egyik alapélelmiszere
Miért különleges gabona a köles? Milyen előnyei vannak? Hogyan készítsük el?
Bulgur a konyhában
A bulgur leginkább a közel-keleti és a török konyha népszerű étele. Az araboknál és a törököknél a durvább szemcséjű bulgurt a rizshez hasonlóan köretként adják a húshoz és a halhoz, de paradicsomosan gyakran főételként is fogyasztják. Helyettesíthető vele a tarhonya, összekeverhető párolt zöldségekkel, de levesbetétként is megállja a helyét. A lecsós tarhonyára nagyon hasonlító török piláf alapja szintén bulgur. Ez az étel a hazai török éttermekben, török rizs néven ismert. A mediterrán térségben a finomabb töretet fasírtokba (pl. köfte) keverik, továbbá töltött zöldségekhez és salátákhoz (tabulé, kiszir) használják.
Kapcsolódó bejegyzések
Tabulé – Friss és ízekkel teli saláta a Közel-Keletről
Gyors, különleges és finom: a tabulé nem csak a libanoni konyhában remekel.
Bulgurból azonban desszert is készíthető. Ehhez a tejet, a vaníliát, a citromhéjat és egy kevés cukrot kell felfőzni a gabonafélével. A tejberizshez hasonlóan kompóttal vagy friss gyümölccsel tálalható.
A ma már szuperfoodként is elhíresült bulgurhoz könnyen hozzájuthatunk, hiszen reform-, bio- és nagyobb élelmiszerboltokban, valamint drogériákban is kapható.
Fotók: Canva
