Lehetne-e a magyar falu is önellátó? A németországi példa válasza egyértelmű igen, ha a mezőgazdaságot energiatermelő ágazatként is definiáljuk.
A németországi Diepholz járásban található Mellinghausen településen egyre több figyelem irányul a helyi energiatermelésre mint válságálló megoldásra. A Klare család gazdaságára épülő biogázrendszer mára nemcsak egy farmot, hanem egy egész falut lát el hőenergiával – olvasható az Agroinform cikkében.
Kapcsolódó bejegyzések
Így készül a biogáz – Podcast
Aktuális adásunkban a megújuló energiaforrásnak számító biogázról beszélgetünk Eszes Zsolttal, a Water4All Zrt. ügyvezetőjével.
A rendszer alapját a gazdaságban keletkező szerves anyagok adják. A sertéstartásból származó trágya és a saját földeken termesztett kukorica kerül a 2011-ben épült, 500 kW teljesítményű biogázüzembe. Az erjesztés során keletkező gázból villamos energiát állítanak elő, miközben jelentős mennyiségű hő is keletkezik. Ezt a hőt kezdetekben a gazdaság épületeinek – a lakóházaknak, az istállóknak – a fűtésére használták, majd fokozatosan megjelent a gondolat: miért ne lehetne ebbe bevonni a környékbeli háztartásokat is?
A kezdeti kísérleti rendszer mára két különálló hőhálózattá fejlődött. Ezek összesen 58 háztartást látnak el meleg vízzel és fűtéssel. A bővítés során nemcsak a hálózatot fejlesztették, hanem a keletkező hő jobb hasznosítására is törekedtek. Ennek részeként gabona- és faanyagszárító rendszereket is telepítettek, így a felesleges hő sem vész kárba, hanem további gazdasági értéket teremt.
Kapcsolódó bejegyzések
A trágyától a tollig mindent felhasználnak – interjú a Master Good vezetőjével
Működhet az állatjólét ipari körülmények között is? Bárány Péter agrármérnök választ ad a kérdésre.
A mellinghauseni példa jól mutatja, hogy a mezőgazdaság nemcsak élelmiszer-termelő, hanem energiatermelő szerepet is betölthet. A helyben előállított energia csökkenti a külső függőséget, stabilizálja a költségeket, és erősíti a vidéki közösségeket. A modell különösen aktuális Európában, ahol az energiapiacok bizonytalansága egyre nagyobb kihívást jelent. Az ilyen rendszerek nemcsak környezetbarát megoldást kínálnak, hanem gazdasági szempontból is versenyképes alternatívát jelenthetnek.
A rendszer sikerének kulcsa nem pusztán a technológia, hanem az együttműködés. A gazdaság és a falu közötti kapcsolat új szintre lépett: a helyi energiaellátás közös érdek lett. Ez a szemlélet – amely helyi erőforrásokra, rövid ellátási láncokra és közösségi együttműködésre épül – a jövő vidéki energiarendszereinek egyik lehetséges irányát is kijelölheti.
(Agroinform / Agrarheute)
Fotó: Canva