Hangzatos klímasemlegességi célokat fogalmaznak meg az országok és cégek, a szépen csengő szavak mögött azonban egyelőre még csak nagyon ritkán látni a konkrét és hatékony cselekvési terveket.
Számos országról és cégről írtuk már meg, hogy konkrét klímasemlegességi céldátumot tűzött ki, egy nemrégiben készült jelentés szerint a globális kibocsátás kétharmadáért felelős 127 országban már legalább tervbe, de sokszor törvénybe is foglalták a nettó nulla kibocsátás elérésének dátumát.
Kapcsolódó bejegyzések
Komoly fogadkozások a Biden-féle klímacsúcs első napján
A találkozó első napján számos ígéret hangzott el, míg az ENSZ határozottabb lépésekre szólította fel a vezetőket.
A másfélfok.hu cikke szerint azonban ezen célok mögött még nincsenek konkrét tervek, nincs felvázolva a cselekvés útja. Az egyetlen megfogható dolog egy gyengén megfogalmazott, ám jól hangzó célszám.
Ezekkel szemben „átlátható, robusztus és konkrét cselekvési tervekre van szükség”. Mielőbb pontosan definiálni kellene például olyan kulcsfontosságú kérdéseket, mint hogy mit értünk pontosan karbonsemlegesség és klímasemlegesség alatt.
A Párizsi Megállapodás szerint az összes üvegházhatású gáz kibocsátását csökkenteni kellene, azonban jelenleg túlzottan eltolódik a figyelem a szén-dioxid irányában, pedig nem ez az egyetlen problémás gáz.
Ráadásul a kibocsátáscsökkentési tervek gyakran nem is valódi csökkentést céloznak. Ahogy a cikk írja, a „nettó nulla” célokban túl nagy a hangsúly a „nettón” és kevés a „nullán”. Ez azt jelenti, hogy sokszor nem a kibocsátás valódi csökkentésére koncentrálnak, hanem a kibocsátások kiváltására (például faültetéssel) vagy a légköri szén-dioxid eltávolítására.
Kapcsolódó bejegyzések
A szélenergia végtelen lehetőségei a magyar energiarendszerben
A fejlett világban a szélenergia a leggyorsabban bővülő villamosenergia-termelési technológia. Ehhez képest hazánkban nagyon alacsony a részaránya, és a döntéshozók oldalán sem látható szándék az elterjesztésére.
Ezzel együtt még a hangzatos vállalások akkor sem mindig elegendőek, ha valódinak tűnő szándék van mögöttük. A Climate Action Tracker elemzése szerint például az EU 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentése nem elegendő a párizsi célok eléréséhez, 2030-ig sokkal inkább 58-70%-os csökkentésre lenne szükség, illetve arra, hogy az EU-n kívüli szegényebb országok klímavédelmi intézkedéseit is támogassák.
Sajnos hazánk sem szerepel túl fényesen a kérdésben, pedig a cikk szerint akár az élbolyban is lehetnénk. A jelenleg hatályos klímatörvény szerint 40%-os kibocsátáscsökkentés a cél 2030-ra, azonban az ország kiaknázatlan kibocsátáscsökkentési lehetőségei, mely főleg az energiahatékonyság és a megújulók terén kínálkozik, ennél jóval magasabb célok meghatározását is lehetővé tennék.
