Az Energiastratégia Intézet összefoglalója áttekintést ad az üvegházhatású gázok kialakulásáról és a legjelentősebb gázokról, valamint bemutatja a legnagyobb kibocsátókat és a szén-dioxid-elnyelésének lehetséges módszereit. Emellett részletes elemzést nyújt Magyarország aktuális üvegházhatásúgáz-kibocsátásáról és annak helyéről a nemzetközi rangsorban.
A szén-dioxid légköri koncentrációja jelenleg 0,042%. Bár ez elsőre alacsonynak tűnhet, érdemes figyelembe venni, hogy már a 0,1%-os koncentráció is súlyos veszélyt jelentene az emberiség számára. A Föld természetes folyamatok, például vulkánkitörések révén is jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki, de ezeket a természetes elnyelők képesek részben ellensúlyozni.
Kapcsolódó bejegyzések
A vulkánkitörések kihívást jelenthetnek a szélenergia működésére
A szélsebesség globális gyengülése komoly hatást gyakorolna a gazdaságra és az energiaiparra.
A probléma az emberi tevékenységben rejlik: a fogyasztás és az intenzív ipari folyamatok nagymértékben növelik a légköri üvegházhatású gázok (a továbbiakban: ÜHG) szintjét, tovább fokozva az üvegházhatás mértékét. A globális felmelegedés elleni küzdelemben a világ országai több nemzetközi egyezményt is kötöttek, köztük a párizsi megállapodást, hogy biztosítsák a bolygó élhetőségét a jövő generációi számára is.
A nemzetközi közösség célja, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok globális kibocsátását, 2050-re pedig kibocsátássemlegességet érjen el. Egyes országok, mint Svédország, Dánia, Észtország és Magyarország, e célok elérésében átlagon felül teljesítenek, azonban ezeknek az országoknak a globális kibocsátásra gyakorolt hatása csekély. A világ teljes kibocsátásának több mint felét mindössze hat ország adja, és a három legnagyobb kibocsátó – Kína, az Egyesült Államok és India – jelenleg évről évre növeli kibocsátását.
Kapcsolódó bejegyzések
Új kifejezések lehetnek szükségesek az éghajlatváltozásról szóló diskurzus hatékonyabbá tételéhez
Globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa – olyan szavakra kellene cserélni ezeket a kifejezéseket, amelyek cselekvésre ösztönöznek.
Az elemzés kiemeli, hogy a pontos helyzetkép megalkotása érdekében az anyagban szereplő tények minden esetben konkrét számadatokkal és statisztikai kimutatásokkal vannak alátámasztva. Az adatgyűjtésre tekintettel azonban megállapítható, hogy jelenleg nincs két olyan statisztikai hivatal, amelynek kibocsátási adatai teljes átfedésben lennének.
Minden szereplő (Eurostat, IEA, KSH stb.) a saját mérési módszerei alapján állítja össze mind a globális, mind az országokra lebontott üvegházhatásúgáz-kibocsátási kimutatásait, ez pedig jelentős mértékben megnehezíti az eltérések részleteinek pontos megismerését és nyomon követését.
Az átfogó elemzés teljes terjedelmében az Energiastratégia Intézet tanulmányában olvasható.
Fotó: Canva