A Holnapután soron következő beszélgetéséhez olyan vendéget hívtunk, aki egyszerre gazdálkodó, gondolkodó és szemléletformáló szakember. Kulcsár Balázs a Magyar Permakultúra Egyesület elnöke, a Valaha Tanya alapítója. 12 hektáros gyümölcsösét permakultúrás szemlélettel műveli. Ebben az adásban a klímaváltozás korában egyre fontosabbá váló kérdésekre keresi a választ: Hogyan maradhat életképes a mezőgazdaság egy egyre szélsőségesebbé váló világban? Milyen módszerekkel lehet úgy termelni, hogy a megművelt területet ne csak kihasználjuk? Beszélgetésünk során ezt a témát jártuk körül.

Vendégünkkel végiggondoltuk a hazai mezőgazdaság kihívásait, a permakultúrás gazdálkodás lehetőségeit és azt is, hogy milyen szerepe van egy madárbarát, biodiverz gazdaságnak a jövő élelmiszer-termelésében.

Beszélgetésünk elején Balázs arról mesélt, hogyan vezetett az útja a természetközeli mezőgazdasághoz. Elmondta, hogy a permakultúra nem „biokertészkedés”, hanem egy teljes rendszerben való gondolkodás, amely révén a táj adottságait figyelembe véve építhetők fel önfenntartó ökológiai struktúrák. Szó esett arról is, hogyan alakítható át egy meglévő gazdaság permakultúrás elvek szerint, a kezdetekkor milyen lehetséges hibákat érdemes elkerülni, és melyek azok a pontok, ahol a legtöbb gazdálkodó elakad.

A második szakaszban a klímaváltozás hatásai kerültek előtérbe. Balázs szerint az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a hőségben töltött napok száma, és a vegetációs időszak szinte teljesen átalakult. A tavasz korábban indul, a nyár hosszabb és forróbb, a tél pedig kiszámíthatatlan: vagy túl enyhe, vagy hirtelen, extrém hidegbetörésekkel rúgja be az ajtót. Ez a hőmérsékleti instabilitás óriási kihívás a gyümölcsösökben, ahol egy korai meleg időszak már beindíthatja a rügyeket, amelyeket egy késői fagy pillanatok alatt elpusztít.

Kapcsolódó bejegyzések

Komoly probléma, amiről alig beszélünk: mi lesz a mezőgazdasággal utánpótlás nélkül? – Interjú

Van egy terület, amelyet a vidék elöregedése és a természettől való eltávolodás kritikusan érint: ez pedig a mezőgazdaság.

A harmadik részben a madárbarát gazdálkodásról beszélgettünk, ami vendégünk szerint a fenntartható mezőgazdaság egyik alappillére. A madarak ugyanis nem csupán színes jelenlétükkel gazdagítják a tájat, hanem kimagasló ökológiai szolgálatot tesznek a gazdaságban. Segítenek a kártevők természetes szabályozásában, hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, és egyfajta ökológiai „jelzőrendszerként” is működnek: ahol sok madár él, ott az élőhely is egészségesebb.

Az adás zárásaként a jövő került a fókuszba. Vendégünk szerint a gazdálkodók felelőssége most hatalmas, mert minden döntésüknek hosszú távú ökológiai következménye van. A mezőgazdaság jövője azon múlik, mennyire tudunk visszakapcsolódni ahhoz a természetes rendszerhez, amely évezredeken át biztosította számunkra az élet feltételeit. Az pedig, aki többet szeretne hallani Balázs tanyájáról, a Valaha Tanyáról, mindenképpen kattintson a fenti linkre, és hallgassa végig a Holnapután adását!

Kiemelt kép: Kulcsár Balázs