Egyre több olyan történet jut a tudomásomra, ahol megmutatkozik az összefogás, a közösség ereje. A digitalizált, elmagányosodó világban számomra ez fény az éjszakában. Hiszen újra és újra bebizonyosodik, hogy a jelenkor nehézségeiből csak akkor tudunk kilábalni, ha valóban segítünk egymásnak, és stabil közösségeket alkotunk. A Pallagvölgyi Biokert egy ilyen közösségnek és a permakultúrának a találkozása: ékes példája annak, hogy nem csak a természet és az emberek kizsigerelésével hozhatunk létre gyümölcsöző vállalkozást.
Az ötödik szezont nyitja a Pallagvölgyi Biokert Kóspallagon. 5500 négyzetméteren zajlik az ökológiai és permakultúrás elveken alapuló zöldségtermesztés. Az így megtermelt zöldségek dobozrendszer segítségével jutnak el a vásárlókig. Azokig a vásárlókig, akik a minőségi, vegyszermentes zöldségekre és a rövid ellátási láncra szavaznak. A rendszer pedig működik, ugyanis idén rekordgyorsasággal betelt a tagsági rendszer, egyre többen vágynak az említett elvek szerint termelt élelmiszerre. A kertben talajkímélő módszerekkel, komposzttal, szerves takaróanyagokkal, vetésforgóval dolgoznak, alapvetőek a méhlegelők és a talajminőség folyamatos javítása is. Igazi permakultúrás kánaán. Ami azonban még ennél is különlegesebbé teszi a kertet, az a közösségi összefogás. A Pallagvölgyi Biokert ugyanis szerves része a falu életének, a közösségi lét meghatározó eleme. Erről beszélgettem dr. Szilágyi Alfréddal, a kert egyik alapító termelőjével.
Kapcsolódó bejegyzések
A permakultúra lehet a jövő élelmiszer-termelésének záloga? – Interjú Mag Zsuzsával
A permakultúra és annak jövője minden kertszeretőn múlik: szerencsére az irány biztató.
Minden év más, de az elköteleződés egyre nő
Egészséges, vegyszermentes zöldség a tányérra! Nem úri huncutság ez: egyre több dobozrendszer alakul ki az országban. Aki nem tudja vagy nem akarja megtermelni az élelmiszert a saját maga vagy családja számára, de a boltban kapható zöldségekkel sem elégedett, sőt, vegyszereket sosem látott zöldségre vágyik, annak a zöldségdoboz jó megoldás.
Kép: Pallagvölgyi Biokert
Mivel a vállalkozás a 2020-as világjárvány után indult (bár nem vele összefüggésben), az első két év igen sikeresen zajlott. Egy kis visszaesést követően most újra dübörög a zöldségpiac. Frédi szerint a folyamatos fejlesztések, finomhangolások és változtatások hatására, valamint a vevők igényeinek szem előtt tartása miatt idén már az első szállításra megtelt tagokkal a rendszer.
A zöldségdobozrendszer elköteleződés az egészséges zöldségfogyasztás és egy helyi vállalkozó mellett. A dobozrendszerek rövid ellátási lánccal dolgoznak: ha nem is „farm to fork” rendszerrel, de a frissen szedett zöldség még aznap az asztalodra kerül, és alig utazik. A dobozrendszerben éves tagsági díj befizetése mellett választhatsz a csomagok közül. A kiválasztott változatot hetente, kéthetente kapod meg. A dobozokban mindig friss, szezonális zöldség-gyümölcs található, mellé pluszban rendelhetők egyéb élelmiszerek is, például tojás.
Az idei év 115 taggal indult a korábbi 85 résztvevőhöz képest. Az érdeklődés tehát adott, ami egyáltalán nem meglepő. Ha belegondolunk, milyen nehéz elcsípni a kezeletlen, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó élelmiszert, akkor kézenfekvő válasz lehet a permakultúrás elveken alapuló, ökológiai kert választása. Szerencsés esetben ezt az ember saját magának is megtermesztheti, de terület, tapasztalat és tudás híján ez aránylag keveseknek sikerülhet. Azonban nem csak az eddig említettek miatt izgalmas a kóspallagi kert története.
Kép: Pallagvölgyi Biokert
A természettel és a közösséggel együttműködve
Kedves Greendex-olvasó! Neked valószínűleg már nem kell bemutatni a permakultúrás szemléletet, a természettel összhangban működő rendszert. Amit viszont emellett mindenképpen érdemes megismerned, az a Pallagvölgyi Biokert többféle közösségi szintje. A CSA (Community Supported Agriculture) magyarul olyan közösség által támogatott mezőgazdasági működést jelent, ahol megvalósul az élelmiszertermelési és -elosztási modell. Ebben a fogyasztók (a közösség tagjai) közvetlen kapcsolatban állnak a termelővel (általában egy helyi gazdával), és előre finanszírozzák a termelést.
A rendszer alapja, hogy a közösség tagjai előre kifizetik az aktuális szezonban termő zöldségeket, vállalva ezzel a lehetséges hasznot és kockázatot egyaránt. Lehet, hogy zöldségdömpingre számíthatnak, de a gyengébb termés rizikóját is vállalják.
Kép? Pallagvölgyi Biokert
A termelő gazda tehát kiszámítható bevételt tudhat magáénak, a vásárlók pedig szezonális, friss és helyi élelmiszert. Ezzel ráadásul a helyi közösség és az élelmiszer-önrendelkezés is erősödik, a fenntarthatóbb élelmiszer-termelésről nem is beszélve.
A biokert esetében a közösség fontos része az a csoport is, amelynek tagjai együtt alakítják a kertet. A teljes kertészcsapat mintegy 8 állandó főt jelent (közülük hárman teljes állásúak), valamint időszakosan dolgozó kisegítőket (önkénteseket, ideiglenes munkatársakat). A kert fenntartása, gondozása összesen nagyjából 5 teljes munkaidős állású dolgozóval oldható meg.
A csapatban mindenki másban kiemelkedő: van, aki a megfelelő kommunikációra ügyel, van, aki a vetőmag- és fajtakérdésben jeleskedik, van, aki technikai oldalról támogatja a kertet. De aki valaha dolgozott már kertben, az tudja, hogy mindig akad tennivaló, különösen, ha egy ilyen jellegű vállalkozásról beszélünk. A felelősség ugyan megoszlik a csapat tagjai között, de a feladatokat közösen látják el: ez a közösségi szerveződés ereje.
Kép: Belicza László Gábor
A falu is kapcsolódik a kerthez
Ami számomra különösen izgalmas, az a kert és a falu kapcsolata. Habár a helyiek közül kevesen vesznek részt a tagsági rendszerben, a kert és a közösség kapcsolata egyre szorosabb. Frédi a tudásmegosztást említi, illetve egymás támogatását. Lehet szó a komposzt vagy a szalmabálák rendeléséről, a szükséges eszközök szállításáról vagy a megmaradt palánták átadásáról: mindezekben a kert segít a helyieknek.
Az önkormányzat érdeke is az, hogy a kert jól működjön: afféle portfólióprojektként tartják számon a Pallagvölgyi Biokertet. A kert gyakran ajánl fel és szállít zöldséget a helyi rendezvényekre, eseményekre, de a faluba látogatók is gyakran kötnek ki itt. Aki pedig egyszer megismeri a kert működését, lehetőségeit, mindent megért. Frédi szerint a tősgyökeresek örülnek, hogy van, aki még foglalkozik a földdel, a mezőgazdasággal.
Kép: Pallagvölgyi Biokert
A tapasztalat átadása és a példamutatás rengeteget számít. A helyiek megismerték a szemléletet, a kert működését, a permakultúra adta lehetőségeket. Így sokkal szemléletesebben adható át a tudás, mintha egy klubban egy előadó próbálná szemléltetni a lényeget. Habár Frédi nem hisz abban, hogy a vállalkozás tömeges átalakulást hozna magával, de a magot elülteti az emberek fejében: jönnek, kapcsolódnak, kérdeznek, segítséget kérnek.
A helyi közösségben való aktív részvétel is fontos. Frédiék ugyanis igyekeznek segíteni, ahol tudnak. Az pedig kifejezetten nem elhanyagolható szempont, hogy ha egy komolyabb válság, gazdasági probléma ütné fel a fejét, a kert Kóspallagot jó eséllyel el tudná látni élelmiszerrel.
Átalakíthatja a mezőgazdaságot a permakultúrás szemlélet?
Ha egyetlen szóval kellene felelni, Frédi válasza nem. Mezőgazdasági mérnökként és kutatóként úgy véli, hogy a permakultúrás szemléletű gazdálkodás nem lesz uralkodó irány a magyar mezőgazdaságban a következő években, de a hagyományos termelés alternatívájaként egyre inkább jelen lesz. Sokkal inkább várható a mezőgazdasági modellek párhuzamos művelése: a nagyipari mezőgazdasági üzemek mellett a kisléptékű, alternatív családi és közösségi gazdaságok száma is növekedhet. Így mindenki a saját értékrendje alapján dönthet majd, hogy melyiket preferálja akár fogyasztóként, akár mezőgazdasági szakemberként, termelőként.
Kapcsolódó bejegyzések
Drasztikus szemléletváltásra van szükség: így segíthet rajtunk a regeneratív mezőgazdaság – Interjú
Hogyan segítheti a jövőnk fennmaradását a regeneratív mezőgazdaság? Interjú.
A biokerthez hasonló gazdaságok mutathatják meg az elveket, példát statuálhatnak, és aki fogékony erre a szemléletre, az el tud indulni ezen az úton. Frédi szerint fontos, hogy egyértelművé váljon a rugalmasság és az alkalmazkodás szerepe, az, hogy a permakultúrában nincs tökéletes rendszer, ami minden kertben működik. El kell fogadni, hogy ami beválik az egyik kertben, nem biztos, hogy jó lesz a másikban. Emellett az is fontos, hogy nem mindenki tudja betartani a permakultúrás lépéseket, de már az olyan erőfeszítéseket is értékelni kell, mint például a talajregeneráció.
Kép: Pallagvölgyi Biokert
A mozaik fontos része a biokert
Habár a mezőgazdaságot átalakítani évtizedes vállalkozás, a kisebb közösségek ereje óriási. Számomra éppen ez adja az erőt: ha egy biokert pár év alatt a helyi közösség aktív és elismert része lehet, ahol a résztvevők segítik és támogatják egymást, miért ne valósulhatna meg ez máshol is? Frédi szerint nem a kert miatt jön létre a változás Kóspallagon, de kétségtelenül fontos hatása van ebben a kertnek.
Például támogatják az édesanyákat, akik csak néhány órát tudnak dolgozni a kisgyerekek mellett. Igazi win-win helyzet ez: a flexibilis munkarend, a kerti munka és a természetközeliség találkozása. A közösség összetart, eseményeket szervez, közösen él és dolgozik.
A permakultúrás kertészkedés tehát egy jól meghatározott szemléleten alapul. Frédinek a korábbi kutatásai alapján az a meglátása, hogy az igazán sikeres permakultúrás projektek azok, ahol a megfelelő szemlélet és lelkesedés kellő szakmai tudással és tapasztalattal párosul. Ezt igyekeztek ők is megteremteni a kertben: a négy alapító tag közül hárman ökológiai gazdálkodási mérnökök, kettejüknek pedig PDC-je van, és több évnyi saját kertben, valamint más kertekben szerzett tapasztalattal láttak hozzá a biokert kialakításához.
Kép: Pallagvölgyi Biokert
A PDC a Permaculture Design Certificate rövidítése, magyarul Permakultúrás Tervezési Tanúsítvány. Ez egy nemzetközileg elismert tanfolyam, amelyet azok számára kínálnak, akik szeretnék mélyebben megérteni és alkalmazni a permakultúra elveit és módszereit: otthon, kertben, közösségben vagy akár szakmai szinten.
Fontos megélni a kudarcokat, és tanulni, építkezni belőlük. De végeredményben akármilyen léptékű projektbe is vág bele az ember, ezt megtartó közösség és hálózati tőke nélkül nem tudja megtenni. A hálózatosodás országos szintű, a közösség ereje pedig helyi. Ám mindkettőre szükség van egy ilyen kert kialakításához, melynek egyik célja a tudásmegosztás és a tudáscsere. Ez pedig a közösségben teljesedhet ki igazán.
A közösség ereje óriási. A szociális háló, az aktív közösségi munka, a részvétel a helyi közösség eseményein, a tudásmegosztás csak értéket teremthet. Nagyon fontos látni, hogy az ilyen szerveződések és az ilyen tagsági rendszereken alapuló kertek nemcsak egészséges élelmiszert és tudást adhatnak, hanem hitet is abban, hogy az emberek nemcsak eltávolodhatnak egymástól, hanem közeledni is tudnak egymáshoz.
Kiemelt kép: Pallagvölgyi Biokert
