Pontosan mikor kezdjek palántázni? A különböző növényeket milyen hőmérsékleten neveljem? Egyáltalán milyen földbe tegyem a magokat? Rengeteg kérdés merül fel, amelyeket most megválaszol Réthy Kati agroökológus, gyakorló biokertész, a Magyar Agroökológiai Hálózat és a Magház Közösségi Hálózat tagja.
Miért palántázunk? Mely növényeket érdemes palántázni?
A növények kontrollált helyen történő előnevelésével, azaz a palántázással meghosszabbíthatjuk a termőszezont. A növények életének kezdetén lökést adunk a fejlődésnek, minek révén nagyobb és biztosabb termést érhetünk el.
Nem minden zöldséget érdemes előpalántázni. Bármilyen nagy is bennünk a hév, fontos, hogy egyes növények palántázásával várjunk. Jellemzően a paradicsomot, a paprikát, a padlizsánt palántázzuk, de lehet próbálkozni a lassú csírázású bazsalikommal vagy a szintén nehezen csírázó hagymafélékkel is. A tökfélék beérnek enélkül is, esetükben a palántázással nagyobb termést vagy korábbi beérést érhetünk el.
Kapcsolódó bejegyzések
Magaságyás-telepítés kora tavasszal
A magaságyás remek lehetőség arra, hogy szinte bárhol kialakíthassuk saját kis konyhakertünket.
Mikor kezdjünk palántázni, vagy már el is késtünk vele?
Egyes fajták palántázását már február végén megkezdhetjük, de némelyikkel még várnunk kell. Az egyes zöldségeknél fontos a különböző időzítés, ha ezt nem vesszük figyelembe, meg is gyilkolhatjuk palántáinkat.
Február végén paprikával és padlizsánnal kezdünk. Figyeljünk arra, hogy melegigényesek, szeretik a 25 fok környéki hőmérsékletet. A többivel viszont érdemes várni. A paradicsom palántázását március közepén kezdjük, de a tökfélékét és káposztafélékét elég március végére időzíteni.
Milyen hőmérsékleten csíráztassuk a különböző növényeket?
Bármilyen picik is a növények, eltérő és egyedi igényeik vannak, amelyeket figyelembe kell vennünk. Elsősorban a fény és a hőmérséklet a meghatározó. Melegebb hőmérsékleten (20–25 fokon) csírázik jól és gyorsan a paprika, a padlizsán, a bazsalikom, pár egzotikusabb növény; ezért én ezeket a fűtőtest fölé (nem rá!) szoktam tenni vetés után. A paradicsom és a tökfélék is mehetnek oda, bár ők jól elvannak 18–20 fokon is.
Viszont ne rakjuk fűtőtest fölé a káposztákat, a salátát, a hagymát, ezek jobban érzik magukat 10–15 fokon. Nálam csírázás után 2 héttel már mennek is ki az üvegházba, ott még a mínusz 5 fokos éjszakákat is bírják.
Közvetlenül a csírázás után a növények elég érzékenyek, ekkor már vegyük le őket a fűtőtest közeléből, aztán ne változtassuk a helyüket! Ha az ablakban vannak, figyeljünk a szellőztetésre, mert egy hidegebb huzat is árthat nekik.
Kapcsolódó bejegyzések
Palántázás-kisokos: a legfontosabb teendők tavasszal
A palánta a magvetéssel kezdődik. Ha a magoknak megvan minden feltétel a csírázáshoz, ígéretes kezdet.
Mibe ültessünk? Milyen talaj a legjobb?
Probléma lehet, ha túl kötött az ültetőközeg. Laza, tápanyagban közepesen gazdag földet javasolok. Nekem az a tapasztalatom, hogy a boltokban kapható jó minőségű virágföldekkel vagy palántázókeverékekkel jól lehet dolgozni. Én a Florasca zöldség- és palántaföld-keverékét javaslom, de az Oázis Prémium zöldségföld is hasonlóan jó.
A legjobb, ha a föld feljavításához házi, érett komposztot használunk. Tőzeget is sokan használnak, némelyik bolti földben is van, de mivel ez nem a legfenntarthatóbb megoldás, én igyekszem kizárni. Perlitet használok még, mely segít megtartani a nedvességet, így csökkenthető a kiszáradás veszélye. Mivel nincs benne tápanyag, óvatosan bánjunk vele: nálam 50 liter földbe kb. 1–2 liter kerül. Ha nincs érett komposztom, a nagyobb étkű palánták földjébe pelletált trágyát szoktam keverni, amely a palántának folyamatosan adagolja a tápanyagot. Viszont ne adagoljuk túl, én 50 liter földhöz 0,5 kilót adok. (A túl sok trágyával vigyázzunk, de a chilire, a paradicsomra és a padlizsánra ráfér az erősítés.)
Valaki a friss, laza vakondtúrásra esküszik, mely komposzttal összekeverve tökéletes, egyedül minimális gyomosodásra lehet számítani.
Természetes vagy mesterséges fényre szavazol?
A fény jelenti a legnagyobb kihívást! A palántagyilkolás leginkább bevett módja a palánták felnyurgultatása olyan helyen, ahol csak kevés fényt kapnak, lehetőleg azt is csak egy irányból. Onnan tudjuk, hogy jó irányba haladunk a gyilkosság felé, hogy a palánták szára a fény irányába megnyúlik, és idővel az egész növény eldől.
Természetesen az a legjobb, ha olyan helyet találunk nekik, ahol egyenletesen éri őket a fény. Ha ez mégsem lehetséges, forgassuk naponta a palántáinkat! Szükség esetén a technikához is nyúlhatunk, de a sima, csibekeltetéséhez is használt izzó nem lesz jó. Én Philips Tornado 32W, 6500 K égőket használok sikerrel, melyek boltokban is kaphatók. Különféle növénytermesztő ledeket is használhatunk, de ne ijedjünk meg, ha ezeket a termékeket a marihuána termesztésére szakosodott üzletekben találjuk! Bátran kérjünk segítséget!
Ha már felnyurgultak a palántáink, a paradicsomon, a paprikán, a padlizsánon tűzdeléssel tudunk segíteni, de súlyos esetben lehet, hogy újra kell vetnünk.
Több praktikát is látni az ültetésre, neked van valami bevált módszered?
Szerencsére nagyon leleményesek az emberek. Jóformán bármiben lehet palántázni. Alkalmasak a kisebb ültetőcserepek, palántatálcák, de számos háztartási hulladék is megfelel, például a tejfölöspohár, a tetrapack doboz, a kávézacskó, a műanyag palack. Én arra külön törekszem, hogy sokáig használjam őket. Facebook-csoportokban sokféle használt ültetőtálcát lehet kapni, ezeket is ajánlom. Továbbá vicces megoldás vécépapír-gurigából hajtogatott cserepeket használni.
A víz pangásának az elkerülésére szurkáljuk ki az edények alját!
A tojástartó túl kicsi a palántázáshoz, és nekem a papír palántázópoharak sem váltak be, mert könnyen kiszáradnak, viszont túl vastagok, és a gyökerek nehezen tudják átbökni.
A paradicsom-, a paprika-, a padlizsán-, az uborka– és a cukkinipalántákat viszonylag hosszú ideig neveljük, ezért tejfölöspohárnál kisebb edényt ne használjunk, mert nem fog elférni benne a gyökérzet! Az is fontos, hogy 1-2 tőnél több ne maradjon kelés után egy cserépben!
Még kiemelem a jelölést, mert könnyen el lehet felejteni, hogy mit hova ültettünk. Érdemes tehát jelölésről, címkézésről gondoskodni. A papír erre nem alkalmas, mert átnedvesedik és elmosódik. Én szeretem a jelölőket műanyag lapból, tetrapackból kivágni vagy egyenesen a cserépre írni alkoholos filccel.
Hogy néz ki a vetés folyamata?
Töltsük meg 4/5-éig a cserepet földdel, és locsoljuk meg! Vessük el a magokat, cserepenként pár szemmel többet, mint ahány növényt a cserépbe tervezünk, aztán fedjük be földdel, és még egyszer kicsit locsoljuk meg! Az aprócska zöldségmagokat nem kell mélyre dugni, elég, ha 0,5 centiméter föld fedi őket. De például a bazsalikom nem szeret földdel a fején csírázni, ezért ezt ne fedjük be! Hogy ne mossuk ki a magokat, a bazsalikomot érdemes spriccelős flakonból locsolni.
Mi az a pikírozás, és mikor használjuk?
A pikírozással vagy más néven tűzdeléssel a palántázási szezon kezdetén tudunk helyet spórolni, de jól jön akkor is, amikor nem tudjuk, hogy mennyire csíraképesek a magjaink, vagy a csírázáshoz magasabb hőmérsékletre van szükség, mint ami nagyobb területen rendelkezésre áll, valamint esetleg akkor, ha a palántáink felnyurgultak.
A tűzdelés során a csoportosan vetett töveket darabonként szétültetjük. Ebbe lehetőleg akkor fogjunk bele, amikor már a szikleveleken kívül a rendes levelek is megjelentek! A palántákat gyökerestül kiemeljük, az új cserépben egy pálcikával lyukat fúrunk, oda pedig óvatosan beültetjük a kis növényt, majd meglocsoljuk. Kell pár nap, mire az új helyén magához tér. Ez a módszer jól működik a paprikánál, a paradicsomnál, a padlizsánnál, esetleg a káposztaféléknél. De ne tűzdeljünk tökféléket, mert érzékeny gyökereik miatt nem bírják ezt a procedúrát.
Fotó: balkonfanatik.blog.hu
Van, amikor nem a palántanevelés a legjobb módszer?
Természetesen vannak olyan növények, amelyek szaporítása nem palántázással a legjobb. A batátát és az édesburgonyát legjobb tőről gyökereztetni. Viszonylag jól bírják a tárolást, 1-2 gumót elrakunk télire, majd tavasszal vízbe vagy földbe dugjuk, később a kihajtott részeket ültetjük ki. Így a viszonylag drága zöldségeket könnyedén megsokszorozhatjuk.
Ezt a bazsalikommal is meg lehet csinálni. Mivel viszonylag lassan csírázik, érdemes venni egy bolti növényt, a nagyobb hajtásokat levágni és vízbe tenni. 3-4 hét után gyökeret eresztenek, amit át lehet ültetni palántának.
Milyen ökológiai növényvédelmet javasolsz a palánták számára?
Az ökológiai gazdálkodás nem rajong a növényvédelemért, de ezt amúgy sem kell túlgondolni. Haladó kertészek próbálkozhatnak kamilla- vagy csalánteával, melyet jól felhígítva szórófejjel permeteznek a növényekre. Én 1 evőkanál csalánból 5 dl vízzel főzök teát, melyet 1 literre felhígítok, és 2-3 naponta mindenki kap egy kis zuhanyt. Gombabetegségek ellen elég hatásos.
A magunknak termesztett zöldség egy lépés a fenntarthatóbb életmód felé. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Fotók: Réthy Kati
Kiemelt kép: Canva
