Az érzés, amit az erőspaprika fogyasztása okoz, valójában nem íz, hanem fájdalomérzet. Leginkább a kapszaicin nevű vegyület okozza. De vajon miért termeli ezt a növény?

A növények nem tudnak elfutni

A növények kémiai anyagok tömegét állítják elő, melyek egyik része nélkülözhetetlen az életben maradásukhoz (a növekedésükhöz és a fejlődésükhöz), másik része ezekre nem hat közvetlenül, hanem például a szaporodási siker növeléséhez járul hozzá. Akkora kémiai gazdagságról van szó, hogy becslések szerint akár több tízezer fitokémiai anyag is szerepelhet az étrendünkben. A sárgarépa színét karotinok adják, a paradicsom piros színét a likopénnek köszönhetjük. A csípős paprikák csípősségéért pedig elsősorban a kapszaicin a felelős.

Kapcsolódó bejegyzések

A növényorvos azért felel, hogy kerüljön étel az asztalunkra – Podcast

Gyuris Rita követők tízezreivel osztja meg, mit is jelent növényorvosnak lenni. Erről és különleges hobbijáról is beszélünk a Holnapután adásában.

A tyúknak nem csíp

A kapszaicin, úgy tűnik, kettős célt szolgál: egyrészt távol tartja az emlősöket az értékes paprikamagoktól, másrészt pedig gombaellenes szerként védi a növényt. Az emlősökkel szemben azonban a madaraknak nincs foguk, így amikor paprikamagot esznek, nem roppantják össze. A bélrendszerükben viszont olyan távolságokra hordhatják el a magokat, ahová ezek önerőből sosem jutnának el. A madarak tehát a növénynek nem kárt okoznak, hanem hasznot hajtanak azzal, hogy megeszik a termését. Őket tehát nem kell távol tartani, nekik nem csíp a paprika, a kapszaicin rájuk nem hat. Ezt a vegyületet egyébként a humánegészségügyben is használják, többek között fájdalomcsillapítóként.

Kapcsolódó bejegyzések

Miért olyan fontos megőrizni az őshonos baromfifajtákat?

Az NBGK Haszonállat-génmegőrzési Intézet tudományos munkatársaival készült interjú az őshonos baromfifajtákról.

Paprikák, Amerika és a Scoville-skála 

A paprika egyébként az 1500-as években Amerikából került Európába. Számos faja és fajtája van, melyek között az egyáltalán nem csípőstől az ehetetlenig sokféle paprika megtalálható. A csípősséget a Scoville-skálán szokás megadni: minél magasabb a szám, annál erősebb a növény. A jalapeno paprika a 2500-tól 10 000-ig terjedő sávban van, a habanero chili erőssége pedig 150 000 és 300 000 közé tehető. A legerősebb növény azonban nem is paprika, hanem egy kutyatejfaj, melynek erőssége a Scoville-skálán a 16 000 000 000-ot (tizenhatmilliárdot) is elérheti, egyúttal mérgező.

Kiemelt kép: canva