1991 óta gyűjtik az adatokat a sarkvidéki állatok évszakról-évszakra történő mozgásáról, és az így létrehozott hatalmas adatbázis alapján most közel 150 kutató készített tanulmányt.
A részletes adatok alapján olyan megfigyeléseket tudtak tenni, melyekre korábban nem lettek volna képesek. A tanulmány azért is egyedülálló, mert nem egy-egy állatot vagy csordát vizsgál, hanem 96 faj több ezer egyedéről milliónyi adatot tartalmazó adatbázis alapján készült.
A vizsgálatok során kiderült például, hogy a rénszarvasok észak-amerikai alfaja, a karibu szaporodása megváltozott, átlagosan több mint két héttel korábban hozzák világra borjaikat.
Előfordul, hogy borjak érkezése megelőzi a tavaszt, így a tápláló növények megjelenése előtt jelentős részük elhullik, a borjakra vetítve a valaha látott legalacsonyabb túlélési mutatókat produkálva.
Hasonló változások figyelhetők meg más fajoknál is. A szirti sasok például átlagosan egy héttel korábban jelennek meg a nyári fészkelőhelyükön, mint 20 éve, amikor az adatgyűjtés elindult.
Az Északi-sarkon a klímaváltozás jóval gyorsabban megy végbe, mint a bolygó más részein. A melegedő és ezzel párhuzamosan kiszámíthatatlanabbá váló időjárás néhány állatfajnál az állomány csökkenését eredményezi.
Forrás: nationalobserver.com