Chile-Bolívia-Argentína hármas határai mentén található a világ ismert lítium tartalékainak 60 százaléka. A Forbes magazin cikkéből kiderül, hogy vajon mire elég ez ennek a három országnak.
A történelem során korszakos modernizációs forradalmak zajlottak az ipari szinten meghatározó nyersanyagok tulajdonlásából, hasznosításából. Új gazdaságok, országok és birodalmak jelentkeztek a hatalomért. Anglia világhatalommá válását és ipari forradalmát a szén, Németország felemelkedését a vas és acél, a közel-keleti térség legújabb gazdagodását pedig a kőolaj és földgáz segítették. A geográfusok mindegyik köré tudnak egy-egy nyersanyag lelőhely-háromszöget szerkeszteni. És van egy másik fém, az arany, amelynek birtoklásai az emberiség kezdete óta gyorsítósávot biztosított a hatalommá válás és gazdagodás útján. Legyenek ezek az egyiptomiak, inkák, spanyolok, történjen ez Eldorádóban, Kaliforniában, Alaszkában. Sőt, a délkelet-ázsiai kistigrisek nyolcvanas évekbeli szárnyalása is kitermelt egyfajta aranyháromszöget: ez a Burma-Laosz és Thaiföld közös határai környékén lévő, a világ akkori ópium termesztésének, csempészetének 80 százalékát adó terület.
A cikk szerzője, Osztovits Ádám stratéga szerint:
Napjaink „arany” háromszöge pedig azon a kontinensen van, ahol a konkvisztádorok keresték Eldorádót.
(Fehér) arany háromszög, avagy a modern kori (e)L-Dorádó
A lítium lágy, fehér színű alkáli, a legkisebb atomtömegű és legkisebb sűrűségű szilárd fém. Habár egyike azon három elemnek, amely még az ősrobbanásban keletkezett, jelentőségét, felhasználási lehetőségeit csak a 20. században kezdték felismerni. Ami pedig napjaink fehér-aranyává változtatta: az a zöld energiaforradalom, az elektromos energia tárolásban betöltött kulcsszerepe. Jelen pillanatban ugyanis ez a legfontosabb összetevője a korszerű akkumulátoroknak. A lítium iránti kereslet a következő 10 évben a legpesszimistább jóslatok szerint is meg fog ötszöröződni.
A szerző szerint, nem csak a lítium-karbonát, mint nyersanyag földrajzi koncentrációja jelentős (a már említett országok mellett Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kínában vannak még nagyobb készletek), hanem finomításának és termékké alakításának is van egyeduralkodója: Kína. Itt dolgozzák fel a világ kitermelésének felét, és kínai gyártmány a föld összes lítium-akkumulátorának több, mint háromnegyede! Így mindjárt érthetővé válik a modern-kori (e)L-Dorádó geopolitikai jelentősége – fogalmaz a szerző.
Kapcsolódó bejegyzések
A naperőművek megjelenése csak az energiaforradalom első állomása
A megújulóenergia-termelő erőművek megjelenése újabb nagy átalakulásokat von maga után, elengedhetetlenné téve mindenekelőtt a villamosenergia-rendszer rugalmasságának fokozását is. De milyen változásokat is takar ez, és mit is jelenthet a fogyasztóknak?
Kínai konkvisztádorok nyomában
Hagyományosan az Egyesült Államok Dél-Amerika legfontosabb kereskedelmi és befektetési partnere. A szerző így fogalmaz: Lagymatag lendületüket, a környezetvédelmi és szerződéskötési gyakorlatokban kevésbé szőrszálhasogató szorgos kínaiak kihasználták, és már jelentős koncessziókkal, vagy, ahol kellett vegyesvállalati megállapodásokkal bírnak. Az európai hatalmak pedig mintha még az afrikai kalandjuknál és később ébredtek volna. Ahogy ott sorban happolják el a kínaiak, indiaiak a kobalt és más értékes ipari fémek piacát, hasonlóan későinek tűnik az orosz-ukrán háború közepén, a kancellár vezette több repülőgépnyi német küldöttség térségbeli látogatása. Márpedig a német autóiparnak lítium akkumulátorokra, nem (csak) chilei borokra és argentin marhára van szüksége. Ezért kötöttek jónéhány üzletet, hogy feldolgozott termék formájában próbálják csökkenteni a függést Kínától – olvasható a cikkben.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagy árat fizethet a lítiumbányászatért a világ legértékesebb ökoszisztémája
Az elektromos autók akkumulátorához szükséges lítium iránti megnövekedett kereslet katasztrófát okozhat a Magas-Andok létfontosságú ökoszisztémái számára.
Az elmúlt években az ázsiaiak és észak-amerikaiak a legnagyobb helyi bányászati szereplőket és vegyiüzemeket már mind megkörnyékezték. Chile vezető vegyiüzeme, az SQM egyharmad tulajdonban kínai kézen van, Bolívia nemrég írt alá milliárd dollár értékű kitermelési koncessziót, és így tovább.
Szóval (e)L-Dorádó képe a dél-amerikai kontinensen újra kísért, de meggazdagodni ebből nehéz lesz a helyieknek
– fogalmaz a szerző.
Arról, hogy a magyar aranyháromszög létrejöhet-e, a cikk folytatásából kiderül.
(Forbes)
