Az orosz olajra kivetett európai uniós embargó a valaha hozott egyik legjelentősebb ilyen jellegű intézkedés. Még úgy is, hogy egyelőre csak részleges importtilalomról van szó. Kedvező esetben az intézkedés jókora pozitív hatással lehet a klímaügyre is.
Jelentősen mérsékelheti az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátását az orosz olaj európai uniós behozatalát tiltó embargó, azzal együtt, hogy részben ezzel ellentétes hatása is lehet. Utóbbit nagyrészt az okozhatja, hogy miután az EU távolabbi piacokról lesz kénytelen beszerezni a kieső olajnak legalább egy részét, Oroszországnak pedig távolabb kell új vevőket találnia, a kereskedelmi útvonalak átalakulása az olajszállító tankerek emissziójának emelkedését eredményezheti. Elemzői vélemények szerint ugyanakkor a kedvező hatások összességében meghaladják majd a szállítás várhatóan növekvő kibocsátását.
A május végére elért kompromisszum értelmében az embargó hatására az Unió orosz olajimportja rövidesen 70 százalékkal, 2022 végéig pedig mintegy 90 százalékkal esik vissza. (Az orosz olajtól az egyik legszorosabban függő Magyarország más országokkal együtt átmeneti mentességet kapott az importtilalom alól.)
Az EU olajimportjának mintegy negyede származik Oroszországból. Ez az orosz olajexportnak körülbelül a felét teszi ki, vagyis az EU az orosz olaj legnagyobb vásárlója.
Keresletcsökkentés = kibocsátáscsökkentés
Az embargó hatására várhatóan folytatódik az európai olaj- és olajtermék-keresletnek a 2000-es évek első fele óta tartó csökkenése, de az intézkedéshez kapcsolódóan várhatóan szükség lesz a kereslet mesterséges, kényszerű visszafogására is, mivel a kieső orosz olajat nem lehet majd teljes mértékben pótolni egyéb forrásokból, legalábbis azonnal nem. A spórolás részeként – elemzői vélemények szerint – az európai kormányoknak például véget kellene vetniük az olaj és a gáz fogyasztását élénkítő ártámogatásnak, és a fogyasztás visszafogására kellene kérni a polgárokat.
Az EU-ban felhasznált olaj 70 százaléka a szállítási szektorban fogy, ezért a keresletcsökkentési tervek és javaslatok jó része is erre a szektorra fókuszál. Becslések szerint a rövid távon meghozható intézkedésekkel az éves kibocsátás akár a teljes EU-s személyautó-flotta több mint harmadának emissziójával is csökkenthető. Az évi 50 milliárd tonnás globális ÜHG-kibocsátáshoz mérten ez az esetleges 144 millió tonnás tétel ugyan nem tűnik túlságosan soknak, mégis a szektor, az EU és az emissziócsökkentés jövője szempontjából egyaránt hatalmas jelentősége lenne, ha sikerülne kiaknázni ezt a potenciált.
Máshová sem tudják eladni?
Az embargó már rövid távon fájdalmas bevételkiesést okozhat Moszkvának. Ezentúl magát az orosz olajtermelést is visszavetheti, miközben a zöld átállás felgyorsítására ösztönzi Európát. A várakozások ugyanakkor megoszlanak arra vonatkozóan, hogy a még életbe sem lépett embargó hosszabb távon milyen mértékben zsugoríthatja az orosz olajtermelést. Míg bizonyos elemzői vélemények szerint az orosz olaj európai piacát zömében képes lesz helyettesíteni Kína és India – ami az esetleges kedvező emissziós következményeket is bizonytalanná teszi –, mások szerint a csővezetékek hiánya és az egyéb logisztikai nehézségek miatt nagyrészt eredménytelen lesz az az orosz törekvés, hogy az ázsiai piacokra irányítsa át az EU által visszautasított olajat.
Ennek további akadályai lehetnek az embargóhoz kapcsolódó hajózási és biztosítási szankciók, amelyek lényegében megtiltják az európai hajóknak és vállalatoknak az orosz nyersolaj és a termékek szállításával kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, például az orosz olajat szállító hajók biztosítását. Ezek jókora plusz költségeket róhatnak az új piacokra igyekvő Oroszországra. Összességében akár nagyobb fennakadásokat is okozhatnak a nemzetközi olajáramlásban, mint maga az embargó. Ezért – az értékelések szerint – valójában a biztosítókra vonatkozó tilalom az igazán hatásos eszköz az európai intézkedések között, amely nélkül az embargó csak átirányítaná, mintsem visszafogná az orosz olajszállítást.
Eltűnhet az orosz olajtermelés negyede
Az orosz olajtermelést már az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által bevezetett importtilalom, illetve bizonyos kereskedelmi és olajtársaságok által hozott önkéntes „szankciók” is visszavetették. Az uniós embargóval azonban becslések szerint akár az orosz olajexport harmada, az ország kőolajtermelésének negyede is eltűnhet a világpiacról az év végéig. A 2-3 millió hordó/nap mennyiség a teljes globális olajkínálat körülbelül 2-3 százalékának felel meg, melynek fel nem használása valóban érezhető emissziócsökkenést eredményezhetne.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagy zavart okoz a háború a jövő nyersanyagainak ellátási láncában
Oroszország a világ egyik legnagyobb érc-, és nyersanyagimportőre. Ezek között rengeteg olyan földfém is található, amely az elektromos átálláshoz nélkülözhetetlen. Mi lesz így a világgazdasággal?
Persze egyelőre kérdés, hogy a globális energiarendszerben pontosan milyen változásokat is indít el az embargó. Nemcsak az olajembargóra, de az ukrajnai háború várható következményeire is igaz összességében, hogy valószínűleg fel fogja gyorsítani Európa eltávolodását a fosszilis tüzelőanyagoktól, de globálisan akár ezzel ellenkező hatásokkal is járhat. Elég a szén legutóbbi, a földgázárak elszállása miatti előretörésére gondolni. Klímaszempontból ugyancsak aggasztó következményekkel járna az is, ha az orosz olajat az EU egyszerűen a tengerentúli rétegrepesztéses kitermelésből származó olajjal helyettesítené.
