Az orosz-ukrán háború elhúzódásával, valamint az olaj és gázárak emelkedésével még élesebben merül fel a kérdés, hogy milyen gyorsan tudna az EU megújuló energiákra váltani.
Az európai klímarendelettel az EU kötelező célként tűzte ki a klímasemlegesség elérését 2050-re, ennek érdekében fokozták a megújuló energiára vonatkozó törekvéseket is: 2018-ban abban állapodtak meg, hogy 2030-ra az uniós energiafogyasztás 32 százaléka megújuló energiaforrásokból származzon, ezt a „Fit for 55!” intézkedéscsomag már 40 százalékra növelné.
A Napi.hu gazdasági szakportál annak próbált utánajárni, hogy mennyiben valósíthatók meg ezek a klímacélok, valamint hogy az ukrajnai háború, az Oroszországra kivetett szankciók és az energiafüggőség felszámolására tett kísérletek milyen hatással lesznek a megújuló energiaforrások térnyerésére.
Bár a megkérdezett kutatók közül nem mindenki volt kifejezetten optimista, Munkácsy Béla, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa szerint is teljesíthető ez a klímacél, bár ő elsősorban nem az energiaforrás-szerkezet váltásában keresné a megoldást, hanem az energiafelhasználás csökkentését, és javítását látja még annál is fontosabbnak. Szerinte a technológiák önmagukban nem elegendők a primer energiafelhasználás csökkentéséhez, a gyors átmenethez elengedhetetlen az energiatudatosság erősítése és a szemléletváltás.
Véleménye szerint arra is szükség volna, hogy az oktatási intézményekben nagyobb teret kapjon a klímaváltozás kérdése.
Az energiatudatosság területén példának említette, hogy a magyar háztartások 42 százalékában fával fűtenek – ami biomasszaként megújulónak számít –, de ha az emberek nem ismerik a fatüzelés elméleti alapvetéseit, illetve a fűtési rendszereket sem igazítják ezekhez, akkor sosem lesz kellően hatékony.
Áprilisban az Európai Parlament határozatot fogadott el, melyben az orosz földgáz, szén, olaj és a nukleáris fűtőanyagok importjának beszüntetését kérik a Tanácstól. Megszavazták az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés leállítását is, ami magyar viszonylatban gyakorlatilag Paks 2 projekt végét jelenti. A szakértők szerint ezeknek a döntéseknek ugyanakkor kevésbé van ráhatása az EU-s és a nemzeti szakpolitikára.
A szakértők egyetértenek abban, hogy egy ügyesen megválasztott energiamixre lenne szükség, amiben a szélenergia meghatározó szerepet kap. A szélerőművek elhelyezésére vonatkozó telepítési korlátok gyakorlatilag a szélenergia totális tiltását eredményezik Magyarországon, ami ebben a formában akkor is szinte példa nélküli, ha más tagállamokban is vannak hasonló szabályok.
Tisztázandó kérdés lesz a kibocsátás-csökkentéssel járó költség is, valamint az energiaválságnak kiszolgáltatottabb országok és társadalmi csoportok megsegítése. A Bizottság erre a célra hozná létre a Szociális Klímaalapot, amin keresztül a tagállamok jelentős támogatáshoz juthatnának, hogy a klímavédelmi intézkedések negatív hatásait ellensúlyozzák. A megkérdezett szakértők szerint ez egy kifejezetten jó kezdeményezés, és bíznak abban, hogy elégséges is lesz.
(Forrás: napi.hu Kép: pexels.com)
