Lassan de biztosan közeledik az év azon szakasza, amikor a növények éledezni kezdenek, majd elindul az a gyümölcsöző körforgás, amit vegetációs időszaknak nevezünk. A növények különböző stratégiákat vetnek be arra, hogy alkalmazkodjanak a hideghez majd készenlétben álljanak, amikor a hőmérő higanyszála felfelé kúszik. Ezt a rendkívül fontos időszakot azonban egyre inkább átszabja a felmelegedés és az évszakok elcsúszása.
Így január végén már sok lelkes természetkedvelő alig várja, hogy végre felébredjenek a növények, zöldbe boruljanak az erdők és gyepek. De most még nyugalmi állapotban van a természet. Ennek is két szakasza van:
Mélynyugalmi szakasz, amely fajonként más és más.
- Ez a szakasz az őszi lombhullatást követően érkezik meg,a növényeket hormonok gátolják abban, hogy hajtásnak induljanak. Egyes, korán virágba boruló fajoknál már január végén vége van ennek az időszaknak.
- Ha a fajra jellemző nyugalmi állapot ideje letelt, de még hideg van, a növény kényszernyugalmi állapotba kerül.
Kényszernyugalmi szakasz, amely nagyban függ az időjárástól.
- Ha még túl hideg van a mélynyugalmi időszak végén, a növény „megvárja” a megfelelő időjárást.
Kép: canva
Januárban még nem kell tartani egy kis enyhüléstől, hiszen ilyenkor javarészt még mélynyugalmi állapotban vannak növényeink. Azonban tél végén, ha beviszel egy levágott ágat és vízbe teszed, hamar kiderül, hol tart épp a gyümölcsfád. Ugyanis ha pár napon belül kihajt, akkor már kényszernyugalmi állapotban van. Ezt a nyugalmi állapotot követi majd a vegetációs időszak, amikor a növény végighalad a hajtás, rügyfakadás, virágzás és termésérlelés fázisain.
Kapcsolódó bejegyzések
Itt a metszés ideje, vagy mégsem? – Kosztka Ernő metszőmester segít nekünk
Itt az ideje a metszésnek, vagy várjunk vele? Kosztka Ernő metszőmester bevezet minket a metszés rejtelmeibe.
Mi az a vegetációs időszak?
Minden kertkedvelő (köztük persze én is) tűkön ülve várja, hogy elkezdődjön a tartósan 5 C feletti időszak. Ez ugyanis a vegetációs időszak kezdetét jelöli. A növények csodálatosak: még a föld alatt is érzékelik a hőmérsékletváltozást, a fény változásait, a nappalok és esték hosszát. Ez az „óra” jelez nekik, hogy készen állhatnak-e a növekedésre, vagy éppen nyugalmi állapotba szenderedjenek-e.
A növények nagy részének több hétre, hónapra is szüksége van ahhoz, hogy termést érleljen. Ezért a nyár és az ősz a leggazdagabb időszak, ha a kertet nézzük. A vegetációs időszakon belül fenológiai szakaszokat is megkülönböztetünk: ezek a különböző fejlődési szakaszok, úgy, mint rügyfakadás, virágzás vagy termésérlelés. Ezek a szakaszok minden növénynél más és más idősávot jelölnek, sőt, még fajtánként is eltérhetnek. Gondolj csak a korai vagy a kései káposztára.
Kép: canva
Mettől meddig tart a vegetációs időszak?
Magyarországon a legalább 5 C feletti középhőmérséklet kell ahhoz, hogy a mély- vagy kényszernyugalmi állapotból a növények belépjenek a vegetációs időszakba. Ehhez persze szükségesek a megfelelő környezeti feltételek is, de általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi középhőmérséklet a mérvadó.
A déli, melegebb tájakon ez hamarabb indul, északon valamivel később. De a terület elhelyezkedése is sokat számít. Például Tardoson, később indul be ez az időszak, mint a 10 km-re fekvő Tatán. Mindez az elhelyezkedésnek köszönhető.
Magyarországon nagyjából március közepére tehetjük a kezdést, és november végéig számíthatunk termésre. A tél-és fagyálló növények esetében is befejeződik a növekedés november végére.
Hogyan alkalmazkodnak a növények ehhez az időszakhoz?
A növények nem bízzák a véletlenre a fejlődésüket. Minden faj másképp alkalmazkodik a nyugalmi állapotból aktív életmódra váltáshoz. Például a mérsékeltövi növények tápanyagokat raktároznak, hogy tavasszal gyorsabban növekedésnek indulhassanak. Az idő betájolásában a fenológiai szakaszok segítik a növényeket.
Még az örökzöld növények fotoszintézise is lassul a nyugalmi időszakban, ám ők kétségtelenül minden porcikájukkal a zordabb körülményekhez alkalmazkodnak.
Kép: canva
A növényeknek kétségtelenül szüksége van a nyugalmi állapotra ahhoz, hogy aztán a vegetációs időszakban „brillírozzanak”. Ám az éghajlatváltozás keményen rányomja a bélyeget erre a természeti körforgásra is. Hiszen az évszakok eltolódnak, rövidebb a nyugalmi időszak, és később is kezdődik.
Kapcsolódó bejegyzések
Málna helyett banán? – Merre tart a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés?
Melyek azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyeket hamarosan már nem fogyaszthatunk? Hogyan maradhat kiemelkedő Magyarország az élelmiszer-termelésben?
Hogyan hat a klímaváltozás a vegetációs időszakra?
A melegebb magyar tájakon, délen és az Alföldön már most hetekkel eltolódik a vegetációs időszak. A hegységek esetében ez még nem figyelhető meg, de a melegebb tájakon már februárban hajtani kezdenek a növények. Itt elsősorban a hidegtűrő növényekről van szó. Melegtűrőek esetében áprilisban indul el a vegetációs időszak, országrésztől függően a hónap elején vagy végén.
Ennek az eltolódásnak több negatív következménye is van. Például, hogy a növények egy része nem tolerálja a tavaszi fagyokat: a csírázásnak, virágzásnak indult növények képtelenek termést érlelni a fagyok után. Gondoljunk a sárgabarackra, a virágzó gyümölcsfák elfagyására. De nem csak a korai tavasz okoz gondot.
Kép: canva
Az évszakok rövidülése sem segíti a növények helyzetét. A hosszú meleg ősz, és a lerövidülő tél is megzavarja ezt a folyamatot. Ahogyan a csapadék egyenlőtlen eloszlása is. A durva aszályos időszakok, majd a súlyos árvizek a növények vegetációját is megborítják. Aszályos időszakban ugyanis könnyen lehet, hogy el sem jutnak a termés érleléséig. Vagy a másik probléma, hogy a hőmérséklet emelkedése felgyorsítja a növény életciklusát, így a növény gyorsabban megérik, kevesebb ideje marad a fotoszintézisre, tehát kevesebb szemet és kisebb termést ad.
A forró nyarak és a fagymentes telek nem pusztítják el a kórokozókat sem, vagy megnövelheti egyes invazív fajok számát (csak egy szót mondok: poloska…). A hosszabb tenyészidő kedvez ezeknek a kártevőknek, akár több generáció is képes a szaporodásra.
A jövőben a fenti hatások miatt a flóra átalakulására számíthatunk. A vegetációs időszak és a nyugalmi időszak váltakozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a növények békében végig vihessék az életciklusukat. A kérdés csak az, hogy az egyre radikálisabb eltolódások mennyire szabják majd át az égövek növényvilágát, és milyen hatással lesznek majd az élelmezésünkre.
Kiemelt kép: canva
