Az utóbbi időben jelentősen megszaporodott a veszettség igazolt eseteinek a száma hazánkban, ráadásul nemcsak vadon élő állatokban, hanem kutyákban, macskákban és szarvasmarhákban is kimutatták a vírust. Megkérdeztük dr. Uszkai Virágot, a Sóskúti Állatorvosi Rendelő munkatársát, hogy mennyire kell tartanunk a betegségtől, illetve hogyan védjünk meg tőle magunkat és a háziállatainkat.

Milyen mértékben érinti hazánkat a veszettség problémája, és mely területeken?

Jelenleg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét érinti az ukrán határ környékén, és sajnos egyre növekvő mértékben.

Az elmúlt évekhez képest milyen arányú volt a regisztrált esetek számának növekedése a közelmúltban?

2018 és 2022 szeptembere között egy eset sem fordul elő, azóta azonban már 27 – csak idén 7 – esetben igazolták a betegséget. A háború kitörése miatt elmaradt Ukrajnában a vakcinázás, visszatért az országba a veszettség, a beteg állatok pedig könnyedén átjutnak hozzánk is. Az esetek felbukkanását egyébként a Nébih oldalán található térképén lehet naprakészen követni.

Kapcsolódó bejegyzések

A veszettség elleni védekezésre figyelmeztet a Nébih

A Nébih mindaddig fenntartja az intézkedéseket, amíg a járványügyi helyzet azt szükségessé teszi.

Van-e reális esélye arra, hogy beljebb is juthat Magyarországon a betegség?

Igen, sajnos van. Természetesen a legtöbb esetet az érintett régióban fogjuk találni. A terjedés azon múlik, hogy mennyi idő alatt pusztulnak el a beteg állatok, illetve hogy mit harapnak meg. De, ugye, most kezdődött a koslatás, a rókák és a sakálok párzási időszaka, amikor nagyobb távolságokat is bejárnak az állatok. 2013/14-ben egyébként már egyszer felütötte fejét a veszettség, akkor hirtelen az ország középső részén terjedt el.

Ez akkor azt jelenti, hogy akár Budapest környékére vagy a Dunántúlra is átjuthat?

Igen, bárhova. Ez akár úgy is előfordulhat, hogy egy önjelölt állatvédő „megment”, azaz felkap a fertőzött régióból egy veszett rókát, és elhurcolja az ország egyéb tájegységeire, onnantól pedig elég könnyen el tud terjedni a betegség.

A kutyákat törvényileg kötelező évente oltani veszettség ellen, azonban a macskákat nem. Ez mekkora veszélyt jelent jelen esetben?

A macskaveszettség lényegesen veszélyesebb, mint a kutyaveszettség, ugyanis a macska nem tud csendesen megveszni, hanem támadni fog embert és más állatot egyaránt. A veszett kutyáknak csak egy része lesz támadó. A macskák közül sok ráadásul kijár, így nagy területeket is végig tudnak fertőzni. Ezen felül pedig a macskák leginkább nyakra támadnak, ahonnan sokkal gyorsabban eljut a fertőzés a központi idegrendszerbe. Minél közelebb van ugyanis a vírus bejutásának helye az agyhoz, annál hamarabb jelennek meg a tünetek. Gyógymód pedig ekkor már nincs rá.

Kapcsolódó bejegyzések

Ma van a veszettség elleni küzdelem világnapja: egy oltással száz százalékos lehet a megelőzés

Évente közel 59 ezren halnak meg veszettség következtében, és az esetek több mint 99 százalékában kutyaharapás okozza a fertőzést, pedig oltással az esetek teljesen megelőzhetőek.

Van-e valamilyen stratégia a probléma megoldására?

Sajnos azon a területen, ahol a veszettség felütötte a fejét, nagyon szegények a települések. A Nébih állami költségen biztosította a veszettség elleni vakcinát a lakosság tulajdonában lévő állatok számára, de rengeteg a kóbor kutya és macska, amire egyelőre nincs megoldás. Természetesen a magyar oldalon a megszokott módon továbbra is folytatódik a vadállatok vakcinázása, de a háborús területen nem szállhat fel repülőgép, így a veszettség elleni csalétkeket sem tudják a levegőből kiszórni, hanem a földről terítik szét, ami közel sem annyira hatékony.

Sok kutyatartó úgy gondolja, hogy csupán üzleti haszon miatt kötelező nálunk évente oltani a kutyákat, szemben a nyugat-európai országokkal, ahol elég három évente vakcinázni. Ez miért van?

Röviden azért, mert a jogszabály ezt írja elő. Bővebben pedig a jogszabály is azért írja ezt elő, mert hazánkban például Angliával vagy Németországgal szemben elő-előfordulnak veszettségesetek, a betegséggel szembeni védettség pedig az oltás utáni második és harmadik évben egyre jobban csökken. Mivel egy emberre is halálos betegségről beszélünk, azt gondolom, hogy ezen nem szabadna fennakadni. Sok állatorvosi rendelőben egyébként a veszettség elleni oltás ára a fontosságára való tekintettel igen kedvező.

Mit tehetnek a gazdik, hogy megvédjék magukat és a kedvenceiket?

Be kell oltatni kutyát, macskát (pláne, ha kijárnak), lovat és akár a gazdasági haszonállatokat is, főleg a fertőzött területeken és ezek környékén. Ha pedig vadállattal találkozunk, semmiképpen ne nyúljunk hozzá, főleg akkor ne, ha nem a fajra jellemző módon viselkedik, például bátran odajön hozzánk. Ne próbáljuk meg elvinni orvoshoz se, akkor se, ha betegnek néz ki, hanem szóljunk a területen illetékes vadásztársaságnak!

Mit tegyünk, ha megharap minket egy idegen vagy be nem oltott kutya, macska?

Mindenképpen menjünk el orvoshoz, ne kockáztassunk, akár fertőzött területen történt az eset, akár nem!

A felelős állattartás hozzájárul a fenntarthatósághoz. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a tavaly ősszel megrendezett Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

Kiemelt kép: Canva