Magyarország felkerülhet a világtérképre az akkumulátorgyártásban, nemsokára ugyanis elkezdődhet egy az akkumulátorokban használható magyar fejlesztésű anód gyártása, amelynek töltéstároló kapacitása sokkal jobb a most használt alapanyagokénál, az előállítása pedig környezetkímélőbb lesz – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának legújabb adásában.
Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója volt, akivel a Planet Budapesten – a március végéig tartó fenntarthatósági rendezvényen, a Magyar Vasúttörténeti Parkban – is bemutatott Onli nevű anódról beszélgetett, amely egy lítiumion-cellákhoz használható ónalapú ötvözet, és amely 13 év kutatómunka után jutott el mostanra a gyártási fázisba.
Fotó: Berecz Valter
Vida Ádám magyarázata szerint jelenleg az akkumulátorgyártás során az anód és katód – aktív anyaggyártók által elkészített – porokat a cellagyártók összekeverik ragasztókkal, oldószerekkel, és felragasztják fémfóliákra, amelyeket aztán behelyeznek az akkumulátorokba. Ezeknek a fémfóliáknak a hővezetése azonban nem az igazi, ami problémát okozhat például gyors töltéskor, mivel „a hőmenedzsmentet nem tudja kezelni majd a cellákból épített rendszer”, és emiatt az akkumulátor idő előtt tönkremegy, valamint nő a tűzveszélyessége is.
Vida Ádám – aki egyben a fejlesztő Edortech Kft. ügyvezetője is – ismertette, hogy a magyar technológia során egy anód elektródát hoznak létre, amelyet elektrokémiával ráépítenek egy rézszalagra, amelynek ezáltal a hővezető képessége és az elektromos vezetőképessége is nagyságrendekkel jobb lesz. A gyártásnál nem használnak se ragasztót, se vegyi anyagot, a vízfelhasználás „nulla”, a felhasznált anyagok mind beszerezhetők Európából, a termék ára pedig közelít a jelenleg leggyakrabban használt grafitéhoz, annak ellenére, hogy a sokkal drágább szilícium tulajdonságait hozza.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyar kutatók a világhírnév küszöbén az akkumulátortechnológia fejlesztésében
Nem tudunk másik ilyen fejlesztésről a világon, amely az akkumulátortechnológia hat fő szempontját egyszerre tudta érvényesíteni.
Vida Ádám további előnyként említette, hogy az Onli töltéstároló kapacitása a grafithoz viszonyítva sokkal jobb: „nem kétszer annyi, nem is tízszer annyi, valahol a kettő között van”. Az adaptálhatóság vonatkozásában pedig kiemelte, hogy a gyártásnál meg lehet spórolni a ragasztás utáni hőkezelést a kemencékben, ami rengeteg energiát és vizet fogyaszt.
Arra a kérdésre, hogy ez a technológia az elektromos autók akkumulátorai mellett felhasználható-e majd a napelemek vagy a szélerőművek által megtermelt energia tárolásában is, Vida Ádám azt mondta, „segíthet” ebben is, mert a tárolókapacitás ugyanúgy javulhat, mint egy elektromos autó esetében.
Kapcsolódó bejegyzések
Forradalmi változást hozhat egy magyar találmány az akkumulátoriparban
Az akkumulátoros energiatárolás a zöldátállás egyik legfontosabb technológiája.
Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapokban már elég komoly szakmai együttműködést folytattak amerikai, német, török cégekkel, még a Teslával is egyeztettek, ugyanakkor a Planet Budapesten történt bemutatkozásuk után több mint negyven további megkeresést kaptak. Arra a kérdésre, hogy mikor válhat ebből a találmányból olyan termék, amelyet már be lehet építeni az autókban használt akkumulátorokba, Vida Ádám azt válaszolta, hogy 2027 közepén indulhat az értékesítés, 2028 végén pedig az üzemi minőségű gyártás.
A beszélgetés teljes terjedelmében az alábbi videón tekinthető meg:
(MTI)
Fotó: Canva