



Miért válhat Ázsia az energiaintenzív iparágak központjává, miközben Európa az energiaválság utóhatásaival küzd? Hogyan alakítja át a globális villamosenergia-kereslet alakulása a gazdasági erőviszonyokat, és miért nem tudja az EU lekövetni az új szerkezeti trendeket? A válaszok sokkal mélyebbek, mint az árkülönbségek, a tét pedig Európa gazdasági és társadalmi jövője a következő évtizedekben.
Az Energiastratégia Intézet publikációja rámutat arra, hogy az Európai Unió kezd kilábalni a 2022-es energiaválságból, de még korántsem dőlhet hátra: bár 2024-ben az áramkereslet 1,4%-kal nőtt, ez csak részben korrigálta a megelőző évek közel 6%-os visszaesését. Eközben a villamosenergia-árak az EU-ban tartósan magasak maradtak: 2024-ben az ipari átlag 110 USD/MWh volt, miközben az USA-ban 45, Kínában 75, Indiában 60 USD/MWh körül mozgott. Ezek a különbségek hosszú távon jelentős versenyhátrányt jelenthetnek.
A 2025-ös globális villamosenergia-helyzetképet bemutató friss IEA-jelentés világosan mutatja, hogy a gazdaságok energiaigénye nemcsak nő, de egyre inkább elválik a hagyományos GDP-növekedéstől; Kínában és az USA-ban már új szerkezeti átalakulás hajtja az áramfogyasztást.
A megújulók térnyerése ígéretes, de a háttérrendszerek fejlesztése elengedhetetlen. A 2025. áprilisi spanyol–portugál blackout emlékeztetőül szolgál arra, hogy a megújulókon alapuló rendszerek megfelelő tárolókapacitás hiányában „kiszámíthatatlan stabilitással” működnek,. A villamos energia mára nem csupán háttértényező, hanem az egyik legfontosabb gazdasági indikátor.
A publikáció hangsúlyozza, hogy csak az a gazdaság maradhat hosszú távon versenyképes, amely képes kiszámíthatóan, olcsón és biztonságosan energiát biztosítani. Különösen most, amikor a digitális szektor, az adatközpontok és az AI-alkalmazások már az új villamosenergia-húzóágazatok közé tartoznak.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva