Létrehozhatunk-e egy olyan világot, mely kizárólag megújuló energiára épül? Ennek elméleti lehetőségét kutatta a Trinity College London kutatócsoportja.
Az Energies nemzetközi folyóiratban frissen publikált tanulmány, melyet James Ward, a Dél-ausztráliai Egyetem professzorának vezetésével a Trinity College London kutatócsoportja készített. A kutatás feltárja azokat a lehetőségeket, amelyek szerint elméletben megvalósítható lenne a teljesen megújuló energiára épülő gazdasági rendszer.
Olyan fogyasztási, energiatermelési és technológiai kombinációkat kutattak, amelyek lehetővé tennék, hogy fenntartható jövőt építsünk az emberiség számára. A teljesen megújuló energián alapuló jövő elengedhetetlenné teszi a jelenlegi energiamix jelentős átalakítását, úgy, hogy a villamos energia aránya legyen a legjelentősebb, ami azonban fontos kérdéseket vet fel földhasználati szempontból.
Földigény
Az elektromos energia passzív előállítási lehetőségeit és a biomassza energetikai célú felhasználását is elemezték. Ez lehetővé tette, hogy a kutatásban fény derüljön a szükséges földterület nagyságára. A kettőt azért szükséges különválasztani, mert míg az elektromos áram előállítása történhet offshore (nem szárazföldre telepített) szélerőművek révén, vagy olyan területeken, ahol állattartás és növénytermesztés is folyik, továbbá tetőkre szerelt napelemek által, addig a bioüzemanyag előállítása (a termesztés) megfelelő körülményeket igényel. Ilyenkor más célra is használható területeket kell feláldozni, amely nagyrészt erdőket jelent. Ez azonban önmagában nem lenne elégséges megoldás. Hiszen ha kizárólag így térnénk át a megújuló energia használatára, az felemésztené az erdőterületek nagy részét, tönkretéve számos ökoszisztémát.
Jelenleg a világban 5 olyan ország van (Argentína, Ciprus, Görögország, Portugália és Spanyolország), ahol a fejlettségi szint és a viszonylag kis ökológiai lábnyom mellett előállított megújuló energia lehetővé tenné a fenntartható energiára való teljes átállást. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az erdőterületek több mint 50%-a érintetlenül maradjon.
A mai fejlett országok energiaigényét nagymértékben csökkenteni kellene. Az is szükséges a megvalósításhoz, hogy villamos energia tegye ki az energiafogyasztásunk 75%-át. Miközben olyan technológiai megoldásokat kell találnunk, amelyek a légkörben található üvegházhatású gázokat szintetikus üzemanyaggá tudják alakítani villamos energia felhasználás révén. Ezek a technológiai fejlesztések azonban már olyan forgatókönyvet tárnak elénk, amelyben a fenntartható energiára való áttérés realitássá válhat.
Országonként másak a lehetőségek, de egy a cél
A kutatás valódi céljának tekinthetjük, hogy némi rálátást nyújtson a fenntartható jövő alappilléreire. Egyre több, országspecifikus és a globális energiapiacot górcső alá vevő elemzés került napvilágra az elmúlt években, különösen a klímavédelmi célok megvalósíthatóságának érdekében.
A jelenlegi helyzetben egy 100%-ban megújuló energiára épülő gazdaság viszonylag utópisztikus elképzelés. Azonban politikai döntéseinknek és törekvéseinknek irányt szabhatnak az ehhez hasonló kutatások. Talán ez a legfontosabb következtetés, amit a tanulmány kapcsán levonhatunk.
Nagyon fontos lenne a vízenergiai és szélenergiai lehetőségeket sorra venni az egyes országok esetében. A szükséges villamosenergia-hálózatok kiépítésére vonatkozó döntések meghozatala is kiemelten fontos. Hiszen az elméletek sokszor épp ezeket az akadályokat hagyják figyelmen kívül: az energia szállítása és tárolása a legnagyobb kihívás. Ehhez pedig valamilyen technológiai megoldás, például akkumulátor vagy szivattyús tároló szükséges. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy több magas energiaigényű szektor – mint például az autóipar – átalakulása is elengedhetetlen. Ezek a folyamatok és változások azonban nem várhatók el egyik napról a másikra.
Tekintve, hogy az egyes országok jelenlegi intézkedései közel sem egységesek, arra lehet számítani, hogy egyelőre egy köztes, különböző stratégiákra alapuló, vegyes rendszer fog kirajzolódni előttünk, hiszen az országok céljai és adottságai is eltérőek. Az EU-ban a következő évtizedek klímavédelmi céljai segítik az innovatív megoldásokat, azonban ezeket is utólag tudjuk majd kiértékelni. Az viszont mindenképp optimizmusra adhat okot, hogy elindultunk ezen az úton, és vannak kitűzött céljaink. Jelenleg nem a 100%-ra kell törekednünk, hanem minél közelebb kerülni a megálmodott jövőhöz.
Ha tehát kitűzzük magunk elé a célt, a megvalósításhoz egyidejűleg szükséges az energiafogyasztás csökkentése, a technológiai innovációk, az elektromos áramra történő átállás, a szintetikus üzemanyagok előállítása légköri üvegházhatású gázokból, illetve a fenntartható erdőgazdálkodás – ezekhez pedig erős politikai akarat kell mindenhol. És végül hadd hangsúlyozzam ki még egyszer: kiemelten fontos lenne az, hogy már az egyén szintjén kevesebb energiafogyasztásra törekedjünk, hiszen az leginkább fogyasztási szokásainktól függ.
Forrás:
Heard, B.P., Brook, B.W., Wigley, T.M. and Bradshaw, C.J., 2017. Burden of proof: A comprehensive review of the feasibility of 100% renewable-electricity systems.
Narayanan, A., Mets, K., Strobbe, M. and Develder, C., 2019. Feasibility of 100% renewable energy-based electricity production for cities with storage and flexibility
Ward, J., Mohr, S., Costanza, R., Sutton, P. and Coscieme, L., 2020. Renewable Energy Equivalent Footprint (REEF): A Method for Envisioning a Sustainable Energy Future. Energies
The Conversation. 2021. How to have an all-renewable electric grid
