A görög kormány új stratégiát dolgozott ki az ország vízügyi problémáinak kezelésére. A tervekkel kapcsolatban még kevés a konkrétum, mivel az eddig bejelentett befektetések a végrehajtásra előirányzott 5,8 milliárd eurós összegnek csak csekély hányadát fedik le.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában kiemeli, hogy a klímaváltozás Európa más mediterrán országaihoz hasonlóan Görögországot is jelentős feladatok elé állítja. A becslések szerint 2050-re az országban átlagosan 2 Celsius-fokkal lehet melegebb a mostaninál, a csapadék mennyisége pedig akár 10–30%-kal is lecsökkenhet. Emiatt a következő 20 évben a görög területek közel 30%-a elsivatagosodhat. Ez különösen azért lehet nagy probléma, mert az országban az ivóvíz 40%-a a talaj vízzáró rétegeiből származik.
Kapcsolódó bejegyzések
Klímaváltozásügyi minisztériumot hoztak létre Görögországban
Görögország kormánya új minisztériumot hozott létre a klímaváltozás kihívásainak kezelésére azt követően, hogy a nyáron hatalmas erdőtüzek pusztítottak az országban – jelentette be az athéni kabinet hétfőn.
E jövőbeli nehézségek többsége már jelenleg is érzékelhető. Az elmúlt 3 évben például 50%-kal csökkentek az ország messze legnagyobb népsűrűségű (a lakosság közel 40%-ának otthont adó) Attika régió víztartalékai, és a főváros 4 fő tározójában már csak mindössze 2 évre elegendő víz maradt. A görögök a felhasznált víz 80%-át öntözésre fordítják, ám a mennyiség precíz megállapítása nem egyszerű feladat, mivel annak 35,6%-áról nincsenek pontos információk.
A becslések szerint a szivárgás és a lopás okozta veszteségek akár az 50%-ot is elérhetik, szemben az Európai Unióban mért 23%-os átlaggal. Ráadásul jelenleg csupán a szolgáltatók mintegy 42%-a tud megfelelő módon adatot szolgáltatni a vízhasználatról.
A bejelentett intézkedéscsomag 5 alapvető elgondoláson nyugszik: 1. a víz továbbra is közkincsnek minősül, ahogy ezt az alkotmány is meghatározza; 2. az ivóvíz- és öntözővíz-ellátást, valamint a szennyvízelvezetést fenntartható és megfizethető módon kell biztosítani; 3. az ágazathoz kapcsolódó projekteket centralizálni kell; 4. a szektorban a következő fél év folyamán médiakampánnyal megtámogatott befektetésekre van szükség; 5. a fejlesztések során új technológiákat is alkalmazni kell (például sótalanítás, újrahasznosítás, újrafelhasználás).
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás áll a vízhiány hátterében? – Holnapután
Aktuális adásunkban a Fővárosi Vízművek munkatársaival próbálunk utánajárni a vízhiány okainak és annak, hogyan tudnánk okosabban használni a vizet.
A programra összességében 5,871 milliárd eurót fordítanának, amelyet elsősorban az EU-s Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, az európai zöldmegállapodás által elérhetővé tett alapból, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren keresztül lehívott forrásokból, illetve kormányzati befektetésekből finanszíroznának. A program azonban nem fedezné az athéni vízügyi szolgáltató, az EYDAP hatáskörében megvalósuló fővárosi fejlesztéseket.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva