A zaj életünk minden pillanatában körülvesz bennünket. Nagyon nem mindegy viszont, hogy milyen hangerővel zúdul ránk: az erősebb vagy huzamosabb ideig fennálló zajok akár komoly egészségügyi problémákat is okozhatnak. A zaj – illetve ebben az értelemben sokkal helyesebb, ha azt mondjuk, zajszennyezés – alattomos jószág. Legtöbbünkben nem tudatosulnak káros hatásai, így nem is igen védekezünk ellene. Pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyes megállapításai szerint a zajszennyezés az egészségügyi problémák második legfontosabb környezeti oka, közvetlenül a légszennyezés után.
Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk a témával kapcsolatban, a rendelkezésre álló adatok alapján úgy becsülik, hogy a környezeti zaj évente 48 ezer új iszkémiás szívbetegséghez és 12 ezer korai halálesethez járul hozzá az Európai Unióban. Ugyanitt nagyjából 22 millió ember szenved tartós és jelentős zajszennyezéstől, melynek jelentős következménye az is, hogy rengetegen szenvednek krónikus alvászavarban.
Kapcsolódó bejegyzések
Óvjuk magunkat a zajszennyezéstől!
A zajszennyezés olyan probléma, mellyel eddig keveset foglalkoztunk, pedig akár az életünket is veszélyeztetheti.
Nem csak mi vagyunk érintettek
Sőt! Az emberi eredetű zajszennyezés súlyos károkat okoz a természetben is. Elnyomja a többi hangot, és feldarabolja azokat az akusztikai kapcsolatokat, amelyek korábban összekötötték a populációkat és a közösségeket, elmossa az élővilág végletekig kifinomult láthatatlan dinamikáját.
Hogy konkrét példát is említsek: a tengeri állatok jelentős hányada – a planktonoktól kezdve a bálnákig – elsősorban víz alatti hangokat használ tájékozódásra, párkeresésre vagy épp zsákmányszerzésre. A hajóktól és más emberi tevékenységből származó zajok viszont egyre erősebben telepszenek rá a vizekre. A tudósok szerint ez legalább akkora károkat okoz a tengerekben, mint a túlhalászat vagy az éghajlati válság. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a teknősök a külső zajok hatására időlegesen akár napokra is elveszíthetik hallásukat.
Kapcsolódó bejegyzések
Zajkeltésünk is károsítja a tengeri életet
A tengerek, miképp más természeti környezetek is, rendelkeznek egy rájuk jellemző hangképpel, mely az élőlények és a természet zajaiból tevődik össze.
Még megdöbbentőbb, hogy még a fák is szenvednek a zajszennyezéstől. Amerikai kutatók azt találták, hogy egy 15 éven át jelentős emberi eredetű zajszennyezésnek kitett területen 75%-kal volt alacsonyabb a fenyőnövendékek száma, mint egy csendes területen. Ezt azért annyival ki kell egészíteni, hogy a különbség elsősorban abból adódott, hogy a fenyők terjedésében kulcsszerepet játszó madárfajok messzire elkerülték a kérdéses területet.
Érdemes lekapcsolni a villanyt
És nem csak a Föld órája alkalmából! A fényszennyezés sok tekintetben nagyon hasonlít a zajszennyezéshez: rossz nekünk, rossz az élővilágnak, rossz a bolygónak. A legnagyobb veszélyt talán a rovarokra jelenti, ami viszont továbbgyűrűző probléma. A rovarok egyfelől a tápláléklánc felsőbb szintjén álló élőlények táplálékai (volnának, ha nem pusztulnának el végkimerülésben a lámpa körüli zsongásban), másfelől jelentős részük beporzó, így gyérülésük az emberi élelmezés szempontjából is problémás.
Kapcsolódó bejegyzések
Eltűnőben a sötétség és ezzel együtt a rovarok is
A fényszennyezés jelentős probléma. Legnagyobb bajban a rovarvilág van. De miért olyan vonzó számukra a fény?
Itt azért nem áll meg a történet. A fényszennyezés összezavarhatja a költöző madarak navigációját, korábbi rügyezésre késztetheti a fákat, és nem utolsó sorban az emberi egészségre is káros lehet. Egy március végén megjelent tanulmány szerint már a mérsékelt világításnak való kitettség is károsíthatja a szív- és érrendszeri funkciókat az éjszakai alvás során, reggelre pedig az inzulinrezisztenciát is növeli, ha fényhatás mellett próbálunk pihenni.
A megoldási lehetőségekről és saját tapasztalatainkról bővebben beszélünk a podkasztban. Cikkeinkben pedig még részletesebben megismerhetők ezek a kevéssé szem előtt lévő, ám annál fajsúlyosabb problémák.
