ZajszennyezĂ©sen a környezetĂĽnkben lĂ©vĹ‘, emberi tevĂ©kenysĂ©gek által keltett, emberek (vagy állatok) számára ártalmas vagy zavarĂł hangok összessĂ©gĂ©t Ă©rtjĂĽk. Ezek a hangok amellett, hogy zavarják Ă©letĂĽnket, károsĂtják hallásunkat Ă©s egĂ©szsĂ©gĂĽnket egyaránt.
A zajszennyezĂ©s egyre jelentĹ‘sebb környezetvĂ©delmi Ă©s egĂ©szsĂ©gĂĽgyi problĂ©ma. Alvászavarok, szĂv- Ă©s Ă©rrendszeri megbetegedĂ©sek, idegessĂ©g, kognitĂv zavarok Ă©s mentális egĂ©szsĂ©gĂĽgyi problĂ©mák hátterĂ©ben állhat, illetve hatással lehet a munkahelyi teljesĂtmĂ©nyre, a gyermekeknĂ©l pedig tanulási nehĂ©zsĂ©geket okoz.
Hagyományos Ă©rtelemben minden nemkĂvánatos hangot zajnak nevezĂĽnk, viszont megállapodás szerint csak a 65 dB-nĂ©l erĹ‘sebb hangot tekintik zajnak. Ha környezetĂĽnkben ennĂ©l erĹ‘sebbek a hangok, akkor zajszennyezĂ©srĹ‘l beszĂ©lĂĽnk. A környezeti zajszennyezĂ©s leggyakrabban a közĂşti-, a vasĂşti-, a repĂĽlĹ‘tĂ©ri forgalommal, illetve a közlekedĂ©ssel, az ipari tevĂ©kenysĂ©gekkel, az Ă©pĂtkezĂ©sekkel, valamint más kĂĽltĂ©ri (pl. szabadidĹ‘s) tevĂ©kenysĂ©gekkel fĂĽgg össze.
A zaj az Ă©lĹ‘világra is káros. Egyes állatfajok a zajszint emelkedĂ©se miatt elhagyják azokat a helyeket, amelyeket korábban táplálkozás vagy szaporodás cĂ©ljábĂłl felkerestek. A zajtĂłl gyakran összezavarodnak, elveszĂtik tájĂ©kozĂłdási kĂ©pessĂ©gĂĽket, ennek következtĂ©ben pedig el is pusztulhatnak.