A zöldátállás nemcsak jobb életminőséget hozhat, de drágább lakhatást is: az energetikai felújítások, a parkosítások és a sűrűbb lakóterület sokszor épp az alacsonyabb jövedelműeket szorítják ki.
Gerőházi Éva, Teller Nóra és Tosics Iván, a Városkutatás Kft. munkatársai európai példákon mutatják meg a Másfélfok publikációjában, hogy miként indítja el a zöldítés a lakások felértékelődését és a lakosság kicserélődését, valamint arról is írnak, hogyan lehet ezt erős állami beavatkozással megfékezni. A magyarországi tapasztalatok szerint a hatások egyelőre visszafogottabbak, de egy jelentősebb zöldfordulat nálunk is komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyarország a zöld átállás egyik nyertese lehet
Varga Mihály az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján tartott pénzügyminiszteri kerekasztal beszélgetésen vett részt, Dubajban.
Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy minél zöldebb egy beruházás, annál jobb. Pedig a környezeti szempontból jó megoldásoknak lehetnek más, különösen szociális szempontokból negatív hatásaik. Ez a „zöldparadoxon”: az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló, jó szándékú zöldintézkedések gyakran felgyorsítják az alacsonyabb jövedelmű lakosság elvándorlását, megdrágítják a lakhatást, és erősítik a társadalmi–térbeli polarizációt. Mindezek oda vezethetnek, hogy egy térség zöldfejlesztésének előnyeiből az alacsonyabb jövedelmű lakosok nem részesednek.
Annak érdekében, hogy az egyébként jó szándékú zöldítés ne növelje a társadalmi egyenlőtlenségeket, az Európai Unió 2024 márciusában elindította a ReHousIn projektet a Horizon Europe kutatási programjának keretei között. A 2027 februárjáig tartó projekt célja annak vizsgálata, hogy a zöldpolitikai programok hogyan kapcsolódnak össze a lakásrendszerekkel és a társadalmi–térbeli egyenlőtlenségekkel Európa-szerte, feltárva a zöldátállásra irányuló politikáknak a lakhatási egyenlőtlenségekre gyakorolt hatást.
Kapcsolódó bejegyzések
Mitől lesz fenntartható egy település?
Ezek a feltételek szükségesek egy fenntartható, élhető, emberközeli városhoz.
A projekt a zöldpolitikák három formáját vizsgálja: a lakásállomány energetikai korszerűsítését, a városok szétterülését lassító besűrítést és a természetalapú megoldások megvalósítását. Az empirikus kutatásra kilenc európai országban kerül sor: Ausztriában, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Norvégiában, Lengyelországban, Spanyolországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban. Minden országban három különböző méretű várost vizsgál a kutatócsoport, hogy feltárja a folyamatok különböző dinamikáját a nagyvárosi, a közepes méretű városi, valamint a kisvárosi, illetve vidéki városi környezetben.
A publikáció teljes terjedelmében a Másfélfok weboldalán olvasható.
Fotó: Canva