Stratégiai erőforrás lehet a zöld civil tudás
Stratégiai erőforrás lehet a zöld civil tudás

Több mint egy évtized után új szakmai szerepben folytatja munkáját a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin, aki a jövőben az Élő Környezetért Felelős Minisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkáraként dolgozik tovább.

Hosszú idő után ismét önálló, Élő Környezetért Felelős Minisztérium jön létre Magyarországon Gajdos László vezetésével, melyben a WWF Magyarország jelenlegi igazgatója, Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkárként folytatja a munkáját. A szervezet ezt annak visszaigazolásaként és elismeréseként értékeli, hogy a hazai zöld civil szervezetekben az elmúlt években jelentős szakmai tudás, terepi tapasztalat és stratégiai szemlélet halmozódott fel – olvasható a WWF Magyarország közleményében.

Sipos Katalin, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára

„A zöld civil szervezetek az elmúlt időszakban nemcsak természetvédelmi ügyeket vittek következetesen, hanem szakmai folytonosságot is biztosítottak olyan kulcsterületeken, mint a vízmegtartás, az erdők jövője vagy a klímaalkalmazkodás; sokszor akkor is, amikor ezek még nem álltak a politikai és a társadalmi figyelem középpontjában. Ezek a szakmai műhelyek egyben megtartó közösséget is jelentettek számos olyan magasan képzett szakember számára, akik a nehéz körülmények és a terület alacsony megbecsültsége ellenére is Magyarországért akartak dolgozni. Az újonnan felálló kormányzat ma jelentős részben támaszkodni tud erre a felhalmozott tudásra, tapasztalatra és emberi erőforrásra” – mondta Sipos Katalin.

A vízmegtartás, az aszályhoz való alkalmazkodás, erdeink felelős kezelése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás vagy az élőhely-helyreállítás olyan területek, ahol a civil szervezetek sok esetben jóval azelőtt kezdtek dolgozni, hogy ezek a témák szélesebb politikai figyelmet kaptak volna. Sipos Katalin vezetése alatt a WWF Magyarország kiemelt szerepet vállalt többek között a hazai szentélyerdők kijelölésében, a települési vízmegtartó megoldások megvalósításában és népszerűsítésében, az országos biomassza-jelentés elkészítésében, a tarvágást könnyítő szabályozásokkal szembeni társadalmi fellépések és petíciók megszervezésében, valamint a biodiverzitás védelmével és az élőhelyek helyreállításával összefüggő vállalati együttműködések kialakításában.

„Fontos megértenünk, hogy a természeti környezet védelme nem csupán a vadon élő fajokról szól. A természet a saját életterünk, egyben a klímaváltozás hatásaival szemben az egyik legfontosabb védőhálónk is. Minél több egészséges erdő, gyep, vizesélőhely és természetközeli táj marad fenn, annál jobban képes az ország tompítani az extrém időjárási helyzetek negatív hatásait. A bölcsebb tájhasználat nemcsak ökológiai, hanem gazdasági érdek is: egy ellenállóbb, vízmegtartóbb és természetesebb táj hosszú távon a gazdaság és a társadalom alkalmazkodóképességét is erősíti” – tette hozzá Sipos Katalin.

Forrás és fotó: WWF Magyarország

Kiemelt fotó: Canva

search icon