A zöldátmenethez elmaradhatatlan a társadalmi egyeztetés
A zöldátmenethez elmaradhatatlan a társadalmi egyeztetés

Európában egyre nő a feszültség a zöldátállás körül, mert a helyi közösségek gyakran úgy érzik, a döntések a fejük felett születnek.

Az Energiastratégia Intézet publikációja szerint egyre több jel utal arra, hogy Európában növekszik a klímapolitikával kapcsolatos frusztráció, a társadalom egy része pedig úgy érzi, a zöldátállás aránytalanul érinti mindennapi életét és helyi környezetét. Ez a feszültség már a 2024-es európai parlamenti választásokon tapasztalt jobbközép elmozdulásban is visszatükröződött.

Dániában a tavaly novemberi önkormányzati választások során szintén kiemelt figyelem hárult a nagy naperőműparkok fejlesztésével szemben kibontakozó helyi ellenállásra. A folyamatok elemzésének a Green Transition Denmark nevű dán agytröszt 2025. november 12-én egy átfogó webináriumot szentelt.

A 2019-es európai zöldmegállapodás, a 2021-es klímatörvény, a RePowerEU-program és az EU napenergia-stratégiája mind azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig radikálisan bővüljön a tagországok megújulóenergia-termelése. Ehhez Európának jelenlegi naperőművi kapacitását négyszeresére, egyes helyeken pedig akár tizenötszörösére kellene növelnie, és szélerőművi termelését is meg kellene dupláznia.

E gyors ütemű bővítés számos közösségben váltott ki ellenállást, ezt pedig gyakran olyan politikai erők is kihasználták, amelyek a zöldátállást a kulturális identitásról és a vidéki életforma védelméről szóló küzdelem kontextusában értelmezik. Ennek köszönhetően Európa-szerte egyre növekszik, és mind szervezettebbé válik a megújulóenergia-infrastruktúrák fejlesztésével szembeni tiltakozás, és számos országban indulnak helyi mozgalmak, politikai kampányok, alakulnak civil hálózatok a naperőműparkok, a szélerőművek, az energiatározók vagy egyéb átalakító létesítmények ellen.

Spanyolországban például országos civil koalíció alakult a nagy méretű naperőműparkok ellen, a lakosság szerint ugyanis ezek sértik a biodiverzitást, tájsebeket okoznak, és visszavetik a helyi fejlesztési lehetőségeket, például a turizmus terén.

Norvégiában a számi közösségek nehezményezték, hogy az új szélerőművi projektek sértik a rénszarvastartási jogaikat. Felháborodásuk tömeges tiltakozássá terebélyesedett, és ez végül a kormányzattal folytatott tárgyalásokhoz, illetve a kérdés bírósági úton történő orvoslásához vezetett. A fentieken kívül Németországban, Portugáliában, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is kialakultak hasonló társadalmi konfliktusok.

A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.

(Energiastratégia Intézet)

Fotó: Canva

search icon