A sarkvidéki hőmérséklet négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része, ami meggyengíti a régió permafrosztjának felső rétegét – a korábban folyamatosan fagyott talajt –, és ez potenciálisan olyan vírusok megjelenését eredményezheti, amelyek több tízezer évig szunnyadtak.
Bár a távoli múltból származó betegség által kirobbantott járvány úgy hangzik, mintha egy sci-fi-film forgatókönyvét olvasnánk, a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen vírusok okozta betegségek kockázata csekély, mégis fennáll.
Szibériai permafrosztból vett mintákat Jean-Michel Claverie, az Aix-Marseille Egyetem orvosi karának emeritus professzora, hogy kiderítse, a bennük található vírusrészecskék még fertőzőek-e. Az általa „zombivírusoknak” nevezett vírusokat kereste, és talált is néhányat.
A tudósok nem tudják, hogy ezek a vírusok hogyan reagálnának a mai körülményekre. Nem minden vírus kórokozó, amely betegséget okozhat, egyes vírusok jóindulatúak vagy akár hasznosak is a gazdaszervezet számára.
Birgitta Evengård, a Svédországban található Umea Egyetem Klinikai Mikrobiológiai Tanszékének emerita professzora azt mondta:
Ha a permafrosztban olyan vírus rejtőzik, amellyel évezredek óta nem kerültünk kapcsolatba, akkor lehet, hogy az immunrendszerünk nem alkalmas annak legyőzésére.
Kapcsolódó bejegyzések
Ezért nem kéne hagynunk, hogy felolvadjon a permafroszt
Katasztrofális következményekkel járhat, ha a permafrosztba zárt vegyianyagok, mikrobák és vírusok valamint az üvegházhatású gázok felszabadulnak.
Claverie szerint az ilyen vírusok megjelenésének kockázata a globális felmelegedéssel biztosan növekedni fog, véleményével pedig nincs egyedül. Tavaly egy tudóscsoport üledékmintát vett a Kanadában található Hazen-tóból. Megvizsgálták az üledék génállományát, hogy megfelelően azonosítani tudják. Az eredményből kiolvasható, hogy a vírusok új gazdatestekre való átterjedésének kockázata nagyobb azokon a helyeken, ahol nagy mennyiségű olyan csapadék áramlik tavakba, folyókba, mely gleccserek kiolvadásából származik – ez a forgatókönyv az éghajlat felmelegedésével egyre valószínűbbé válik.
A további kihívások közé tartozik annak felderítése, hogy hol, mikor, milyen gyorsan és milyen mélyen olvad ki a permafroszt. Az olvadás lehet fokozatos, évtizedenként akár csak pár centiméteres folyamat, de történhet gyorsabban is. A legjobb megoldás az, ha megpróbáljuk megállítani az olvadást és a tágabb értelemben vett éghajlati válságot, és ezeket a veszélyeket örökre a permafrosztba zárjuk.
(Forrás: cnn)