



Szeptember 12-én nagy napja lehet az EU-s autógyártóknak, ha sikerül érdemi könnyítést kicsikarniuk a hajthatatlannak tűnő „méregzöld” uniós bürokratákból a benzinesek tervezett 2035-ös betiltása ellenében. Ha igen, az hazánk gazdaságára is pozitívan hathat.
Az Európai Unió autóipari szabályozása 2023 februárjában jelentős fordulatot vett, amikor elfogadták a belső égésű motorok 2035-től tervezett teljes betiltását. Az elmúlt időszak alatt azonban sok minden változott, így e szigor lazítása egyre valószínűbbé válik – olvasható a Makronóm publikációjában.
Nyilvánvaló, hogy mindez nemcsak az uniós klímacélokat, hanem az ipari versenyképességet is érinti, beleértve Magyarországot, ahol az autóipar a gazdaság egyik pillére. A folyamat tavaly szeptemberben pörgött fel, amikor az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) és az Európai Autóipari Beszállítók Szövetsége (CLEPA) közös levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, sürgetve a zöldátállás újragondolását. Ez most érik konkrét tárgyalássá: a szeptember 12-i stratégiai párbeszéd kulcsfontosságú lesz az ügyben.
Az EU 2023-ban nem kis vitákat követően fogadta el – és nyomta le a gyártók torkán – azt az említett szabályt a Fit for 55 csomag részeként, amely szerint 2035-től minden új személyautónak és kisteherautónak zéró kibocsátásúnak kell(ene) lennie, ezzel gyakorlatilag betiltva a hagyományos belső égésű motorokat. Német vétóra reagálva a vita végén lényegében annyi helyesbítést tettek az eredeti tervezetben, hogy kizárólag szintetikus üzemanyagokkal mégis maradhatnak belső égésű motorral szerelt új autók 2035 után is.
Mit jelent a szintetikus üzemanyag? Olyan „benzin”, azaz e-fuel, amely egyáltalán nem tartalmaz fosszilis összetevőt, azaz „tisztán zöld”, karbonsemleges. Hivatalos nevén nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag (RFNBO), melyet például zöldhidrogénből és/vagy megújuló villamos energiából állítottak elő. Fejlesztése jelenleg is zajlik.
A Fit for 55 belső égésűek betiltására vonatkozó részével kapcsolatban nemcsak a nagy német gyártók, de az olasz politikai vezetés és a nagyobb francia járműgyárak is próbáltak lazítást elérni, így az elmúlt bő két évben számos fejlemény született a vitában.
A tanulmány tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva