A virtuális világ néhány év alatt az élet minden szegmensébe befurakodott, a technológiai óriáscégek pedig átvették az irányítást a gondolataink felett. Bár az első reakció a tagadás lehet, ha képesek vagyunk mélyen magunkba nézni, rájöhetünk: függővé váltunk. A túl sok képernyőidő már a jóllétünket és az egészségünket fenyegeti, nem csak az egyén, de a társadalom szintjén is.
A techcégek gyakorlatilag „gyarmatosították a valóságunkat” ami nagyjából azt jelenti, hogy mindent az ő szűrőiken, az algoritmusok által elénk tárt tartalmakon keresztül látunk. Épp ezért fontos lenne, hogy amennyire csak lehet, lecsökkentsük azt az időt, amit a közösségi média vég nélküli scrollozásával töltünk.
Kapcsolódó bejegyzések
Meddig tart a szabad akaratunk, ha a közösségi platformokon élünk? – Netflix: The social dilemma
A Netflix új dokumentumfilmje a közösségi média visszásságait járja körbe, megszólaltatva olyan szakembereket, akik korábban vezető pozíciókat töltöttek be a legnagyobb techcégeknél. Meddig terjed a szabad akaratunk a közösségi média világában?
Mennyi időt töltesz a képernyők előtt?
A kutatások azt mutatják, hogy egyre több időt töltünk azzal, hogy bámuljuk a kijelzőket. Persze egyénenként változó, hogy pontosan mennyit. Az átlagot tekintve a fejlett világ lakói már napi átlag 7 óra körül járnak. Ez elképesztően magas szám, nagyjából azt jelenti, hogy életünk harmadát ezzel töltjük.
Hogyan kapcsolódik ez a téma a fenntarthatósághoz?
Fenntarthatóságról nem csak a környezet kapcsán beszélhetünk. Ilyen például a társadalmi fenntarthatóság is, melyet például a közösségi média kevéssé szolgál, sok téren inkább ellene hat.
Ma már az összes okostelefon rendelkezik a képernyőidő figyelésére alkalmas appokkal, de ugyanígy tudjuk követni a laptopok, számítógépek előtt eltöltött időt is. Javaslom, hogy ezen a ponton mindenki nézze meg a sajátját. Érdemes a kategóriákat is végigböngészni, mert bár képernyőidő a térképen való tájékozódás is, mégsem esik egy kategóriába a TikTokkal. A telefonunk végtelenül hasznos eszköz, amíg mi használjuk. A probléma ott kezdődik, amikor a nagy techcégek használják a mobilunkat rajtunk.
Ha már látjuk, hogy nagyjából mennyi időnket töltjük a különféle appok bámulásával, máris láthatjuk, hogy szükségünk van-e a digitális detoxra. Fontos persze az is, hogy nem a képernyőidő az egyetlen tényező: ha a tartalomfogyasztás hatásait terhelőnek érezzük mentális egészségünkre nézve, akkor már a kevés is sok lehet!
Mit jelent a digitális detox?
A digitális detox azt jelenti, hogy korlátozzuk az okostelefonok és egyéb digitális eszközök használatát. Mindez jórészt összefügg a közösségi média használatával is, mely – valljuk be – a képernyőidőnk tetemes részét adja. Hogy ez teljes megvonást vagy limitált idejű használatot jelent-e, már rajtunk áll. Mindenesetre érdemes arra törekedni, hogy legyenek a napunkban időszakok vagy épp tevékenységek, melyek közben nem használjuk az eszközeinket. Ehhez első lépésben érdemes meghatározni egy célt!
Kezdhetünk egyből egy ambiciózusabb célkitűzéssel, de a biztosabb siker érdekében kezdhetünk kicsiben is. Innen már egyszerűbb lesz a nagyobb célokat is elérni. De hogyan fogjunk hozzá? Összegyűjtöttünk néhány tippet inspirációnak! Fontos viszont, hogy a szabadidőnk és a mentális jóllétünk visszaszerzésének rengeteg más módja is lehet, nyugodtan mehetünk a saját fejünk után is!
1. Telefonmentes övezet
Nagy probléma, hogy a hálószobába is magunkkal visszük a telefont. Este az utolsó, reggel pedig az első dolog, amit látunk, a mobilunk képernyője. Legyenek olyan helyek az otthonunkban, ahol nem használjuk, vagy ahová be sem visszük a telefonunkat. Kezdetben ez lehet a hálószoba, de később akár az egész lakásból száműzhetjük. Jelöljünk ki egy helyet, ahol tároljuk a mobilt, és onnan csak akkor mozdítsuk el, ha feltétlenül szükséges használnunk!
2. Kapcsold ki az értesítéseket!
A mai okostelefonok mindegyikén találunk „Fókusz”, „Ne zavarjanak” vagy hasonló elnevezésű üzemmódot, mely megszűri a beérkező értesítéseket. A személyre szabható funkciók segítségével meghatározhatjuk, mely applikációk zargathatnak, és melyek nem. Emellett az egyes appoknál is kikapcsolhatjuk vagy korlátozhatjuk az értesítéseket.
Érdemes használni, hogy az üzenetek vagy más értesítések ne szakítsanak félbe, és ne vonják el a figyelmünket folyamatosan, bármint is csinálunk.
3. Csinálj magadnak programot!
Ne csak online kapcsolódj másokhoz! Csináljatok közös programokat, és menjetek ki a természetbe, amikor csak tehetitek! Ezeken az alkalmakon azt is meg tudjátok tapasztalni, hogy a dolgok akkor is megtörténnek, ha nem posztolunk róla fotókat percenként.
Kapcsolódó bejegyzések
5+1 tipp a környezettudatos túrázáshoz
A vírus egyetlen előnye, hogy egyre többen kirándulnak. De ilyenkor még jobban figyeljünk oda, hiszen csak vendégségbe jöttünk az erdőbe. Néhány tipp, hogy kisebb legyen a lábnyomunk.
4. Használj „régi” technológiát!
2023-ban már nehéz elképzelni a világot okostelefonok és úgy általában a techcégek vívmányai nélkül, mint amilyen például a streaming vagy épp a közösségi média. Pedig nem is olyan régen még papír alapú térképeket használtunk, videókazettán vagy DVD-n néztünk filmeket, és minden híváskor bepötyögtük a telefonszámot a vezetékes telefonon. Nem voltak ezek rossz dolgok, érdemes néha újra elővenni őket. Porold le a régi DVD-ket, tegyél elemet a walkmanbe, vagy lőj néhány fotót egy analóg fényképezőgéppel!
5. Internetmentes napok
Iktass be időnként egy-egy napot, amikor „kihúzod a dugót”! Lehet ez hétköznap is, persze a munkádhoz feltétlenül szükséges mennyiségű netezést leszámítva. Még jobb, ha egy hétvégi napot szemelsz ki, amikor hanyagolod az internetet, illetve akár magát a képernyőt is, tehát például a tévét is kiiktatod 24 órára. Az egészet össze lehet kötni egy kirándulással is, így még könnyebb lesz!
Ne félj a FOMO-tól!
A FOMO (Fear Of Missing Out) egy viszonylag új keletű jelenség. Nagyjából azt az érzést jelenti, amikor rendszeresen nézegetjük a telefonunkat, mert attól félünk, hogy ha nem tesszük, lemaradunk vagy kimaradunk. Ez lehet egy üzenet a chaten, lehet valami világrengető hír, vagy lehet bármi más is, a lényeg, hogy az érzés nem engedi, hogy eltávolodjunk a mobilunktól. Érdemes belegondolni, milyen volt a világ az okostelefonok, sőt a mobilok előtt: az emberek ugyanúgy elérték egymást, ha akarták, és a hírek is eljutottak oda, ahova el kellett jutniuk. Így tehát nyilvánvaló, hogy a FOMO is csak egy a virtualitás illúziói közül, épp ezért érdemes helyén kezelni, még ha ez néha nem is oly könnyű.
Érdekes felvetés a néhány éve megjelent új fogalom, a JOMO (Joy Of Missing Out), mely épp azt hirdeti, hogy élvezzük azt, amitől a FOMO esetében félünk, hiszen épp ez adja vissza a „valódi életünket”. Érdemes elgondolkozni rajta!
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expo kiállítása illetve a Heroes of Future című interaktív fenntarthatósági kalandjáték is nagy hangsúlyt fektetett a digitális eszközök használatára. Szemben azonban a doomscrolling sehova nem vezető labirintusával, itt az érdeklődök találkozhattak azzal is, hogyan lehet eredeti rendeltetésük szerint, kreatívan és ismeretterjesztő módon használni a modern technológiákat.
