
VadonĂ©lĹ‘ mosĂłmedvĂ©ket filmeztek a MATE gödöllĹ‘i vadbiolĂłgus kutatĂłi egy BudapesttĹ‘l 30 km-re fekvĹ‘ erdĹ‘s terĂĽleten. A kutatĂłk azt feltĂ©telezik, hogy a fĹ‘város szomszĂ©dságában valĂłszĂnűleg fogságbĂłl szökött egyedek telepedtek meg Ă©s kezdtek el szaporodni.
A MATE Vadgazdálkodási Ă©s TermĂ©szetvĂ©delmi IntĂ©zetĂ©nek munkatársai az EurĂłpai UniĂł által támogatott EgĂ©szsĂ©gbiztonság Nemzeti LaboratĂłrium programban azt vizsgálják, hogy milyen hatásai vannak az idegenhonos, inváziĂłs emlĹ‘sfajoknak. E vizsgálat keretĂ©ben talajra Ă©s bokrokra Ă©pĂtett műfĂ©szkeket, valamint fára szerelt odĂşkat helyeztek ki tojásokkal, a fĂ©szekrablĂłkat pedig vadkamerákkal Ă©rtĂ©k tetten – Ăgy kapták lencsevĂ©gre a mosĂłmedvĂ©ket is.
Ez a faj EurĂłpa számos országában megtelepedett már, a növekvĹ‘ állomány pedig számtalan nehezen kezelhetĹ‘ problĂ©mát okoz. Amennyiben a hazánkban talált állomány intenzĂv növekedĂ©snek indul, az a hazai Ĺ‘shonos fajokra is veszĂ©lyt jelenthet
– mutatott rá Dr. Katona Krisztián, a MATE egyetemi docense, a kutatás szakmai vezetője.
A szakértő hozzátette, hogy a mosómedvék leginkább tojásokkal, hüllőkkel, békákkal, rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak. Viszonylag gyorsan szaporodnak, egy nősténynek pedig évente akár öt-hat utóda is lehet.
Jelenleg Magyarországon valĂłszĂnűleg mĂ©g csak nĂ©hány tucat egyed Ă©lhet Ă©s mivel jellemzĹ‘en Ă©jjel aktĂvabbak, ezĂ©rt nem valĂłszĂnű, hogy bárki találkozna velĂĽk. Ha ez esetleg mĂ©gis megtörtĂ©nne, akkor nem javasolt megközelĂteni Ĺ‘ket, mert haraphatnak Ă©s fertĹ‘zĂ©seket terjeszthetnek.
A mosómedve hatásainak terepi vizsgálatáról szóló rövid videó:
(forrás: HelloVidék / MATE)
Nyitókép: Canva