A világ legélhetőbb városa itt van a szomszédban
A cikk megjelenését támogatta: austria.info
Amikor nyaralni, kirándulni indulok, rendszeresen eltölt az érzés, hogy legszívesebben haza sem jönnék. Ott maradnék, hogy valódi mélységében fedezzem fel a helyet, megtanuljak úgy élni és gondolkodni, mint a helyiek.
Ez persze legtöbbször csak kalandos ábránd: csak kevés helyről tudnám elképzelni, hogy ténylegesen ott éljek. Az egyik ilyen viszont épp itt van a szomszédban. Amikor először jártam még a 2000-es évek második felében Bécsben, teljesen magába szippantott, és már akkor meg voltam győződve arról, hogy ennél élhetőbb, vonzóbb várost nehezen lehet elképzelni.
Hogy mennyire jól gondoltam, abban az Economist néhány hónapja megjelent felmérése is megerősített: az osztrák főváros 100-ból 99,1 pontot ért el. A számos szempontot figyelembe vevő kutatás rangsorában ezzel Bécs lett a világ legélhetőbb fővárosa. Arra, hogy mivel érdemelte ki a császárváros ezt a megtisztelő címet, a fenntarthatóság szempontját kiemelve a következőkben próbálok választ találni.
Sok ország és nagyváros határozta meg saját klímacéljait, céldátumait: ezek általában nagyívű vállalások, hosszú határidővel, de sajnos jellemzően lassan megvalósuló elemekkel. Szerencsére vannak pozitív példák is, ahol nagy szavak helyett valóban tetten érhetők a változások. Ezek sorába tartozik Bécs is, ahol példaértékű intézkedéseket találni. Az osztrák főváros 2040-re tűzte ki a klímasemlegességet.
Ennek keretében tervben van többek között a benzin- és dízelüzemű járművek, valamint a lakásokban meleg vizet biztosító gázkazánok kitiltása. 2027-ig a város függetlenítené magát a földgáztól, amihez komoly beruházásokat is hozzárendelt. Jelenleg a geotermikus energiában, a hőszivattyúkban, valamint a nap– és szélenergiában látják a jövőt. A városban, melynek már saját klímavédelmi igazgatója is van, a polgárok számára ingyenes felújítási tanácsadási szolgáltatást kínálnak, hogy az ingatlanok modernizálása az éghajlatvédelmi célokkal és a klímaváltozással összhangban történjen.
A közlekedésben egyre nagyobb hangsúly kerül a mikromobilitási megoldásokra, melyek a közösségi közlekedéssel kiegészülve lehetővé teszik majd, hogy Bécs valódi 15 perces várossá váljon.
Friedrich Stowasser egy sötét és hideg decemberi napon látta meg a napvilágot az első világháborús sokk után szép lassan magára találó Osztrák Köztársaság fővárosában. Ekkor még nem lehetett sejteni, hogy a később Friedensreich Hundertwasser néven világhírűvé váló művész kortalan gondolatai és organikus építészeti munkái mennyire meghatározó elemeivé válnak Bécs életének. A Hundertwasser életfilozófiáját átható és a művészt megihlető természet lépten-nyomon tetten érhető örökségében, egyben inspiráló forrása a fenntartható, természetközeli életmódnak.
Csak ha úgy szereted a fákat, mint önmagadat, akkor van esélyed a túlélésre
– hangzik Hundertwasser egyik jelmondata.
A főváros harmadik kerületében található Hundertwasser-ház nemcsak színpompás homlokzatával tűnik ki az átlagos nagyvárosi épületek közül, de az erkélyeken és a homlokzaton található növényekkel is. Valódi városi zöld oázisként csak fákból és bokrokból több mint 250-et találni a házon, amely egyediségével az egész világból vonzza a látogatókat. Egyben kiváló példája Hundertwasser filozófiájának és annak a szemléletnek, ami a világ egyre több városába kezd beszivárogni.
A mester több remekműve is megtekinthető Ausztriában, míg az egyik leghíresebb, a Waldspirale fantázianevű lakókomplexum a németországi Darmstadtban található.
Tévedés lenne azt gondolni, hogy a klímacéloktól vagy az iskolák tetejére és az erkélyekre szerelt napelemektől lett Bécs a világ legélhetőbb városa. Sokkal inkább a városnak és lakóinak befogadó, az újdonságokra nyitott, a természeti értékekre érzékeny szemlélete tette lehetővé a sikert. Így lehet, hogy például Hundertwasser öröksége nem egyszerű turistalátványosság, hanem a jövő egy lehetséges útja. A tradíció és a jövő összeházasítása nemcsak az osztrák főváros, de mindenki számára követendő út lehet.
Ezt a hozzáállást szimbolizálja többek közt az a jelenleg is épülő új irodaház, melynek hűtése és fűtése egyáltalán nem jár majd szén-dioxid-kibocsátással: a Robin névre hallgató épület szellőzését a termeszvárak inspirálták, míg fűtéshez az emberek és a világítás által leadott hőt használják majd.
Az Economist fent idézett felmérését végképp alátámasztja egy idén nyáron a Bécsi Gazdasági Kamara és a KMU Forschung Austria közvélemény-kutató intézet által készített felmérés. Ebből kiderül, hogy minden negyedik bécsi otthon nyaral, és csak egy részük teszi ezt azért, mert nem engedhetnék meg maguknak a külföldi nyaralást. És otthon alatt nem Ausztriát kell érteni, hanem konkrétan a fővárost. Mint írják, a bécsiek egyre inkább szabadidős oázisnak is látják városukat, ahol élvezhetik otthonuk megszokott kényelmét és biztonságát, ugyanakkor felfedezhetik a város mintegy 500 szabadidős vállalkozásának kínálatát.
Borítókép: Paul Bauer – views.austria.info