Az elektromobilitás Magyarországon is egyre jobban terjed, azonban mint tudjuk, nagyon nem mindegy, hogy milyen forrásból termelt áram kerül a járművekbe. Ezért megvizsgáltuk, mennyire zöld és tiszta valójában a beléjük töltött villamos energia itthon és világszerte.
Novemberben ismét rekordmennyiségű 1193 darabbal bővült a zöld rendszámos autók hazai állománya, teljes számuk pedig elérte a 25 680 darabot – számolt be a Villanyautósok.hu. Noha ezzel a teljes, a KSH adatai szerint összességében 3 812 013 darabos magyarországi személygépkocsi-állománynak még mindig csak kevesebb, mint 1 százalékát teszik ki, számuk egyetlen év alatt mintegy 60 százalékkal bővült. Abban az esetben, ha a jelenlegi trend hosszabb távon is fennmaradna, a zöld rendszámos autók hazai előfordulása tíz éven belül bőven meghaladná az egymilliót, nem beszélve az egyéb járműtípusoknál, például az elektromos buszoknál várható növekedésről (lásd Zöld Busz Program).
Az elektromos autók itthoni örvendetes térhódítását látva tehát felvetődik a kérdés, mennyire zöld és tiszta valójában az általuk használt áram? Mivel megújuló energiáról van szó, amely Magyarországon is jelentős részben és egyre inkább időjárásfüggő forrásokat, elsősorban napenergiát takar, ezért a válasz jelentős mértékben annak függvénye, hogy mikor és milyen körülmények között töltjük az elektromos autót.
Magyarországon jelenleg leginkább azoknak áll módjukban 100 százalékban megújuló energiával feltölteni a járművet, akik rendelkeznek saját otthoni napelemes rendszerrel. Azonban ez csak akkor lehetséges, amikor a rendszer elegendő energiát termel, és persze, ha az autó otthon van és töltődik. Ez azért sem magától értetődő, mert a napelemes rendszerek a dél körüli órákban termelik a legtöbb villamos energiát, amikor az emberek nagy része (nem covidos időkben…) munka- vagy egyéb ügyben éppen távol jár otthonától. A megtermelt zöldáram mindenképpen hasznosul, de ha a napelemekkel is felszerelt háztartás éjszaka tölti az autót, akkor az akkumulátorba csak minimális mennyiségű, valóban megújuló alapon termelt áram kerül.
Majdnem minden második e-autósnak van otthoni napelemrendszere
A 100 százalékos zöldáram használatának lehetősége azonban egyre többek számára adott itthon is. A jellemzően tetőre telepített, kisméretű napelemes rendszerek (háztartási méretű kiserőmű, HMKE) száma ugyancsak szépen gyarapodik, és 2020 harmadik negyedévének végén már közel 80 ezer ilyen működött Magyarországon a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir Zrt.) adatai szerint – ezzel számuk kevesebb, mint két év alatt megkétszereződött. Ezek egy része ugyanakkor nem háztartások, hanem kkv-k energiaigényeinek kielégítését szolgálja.
Adódik tehát a kérdés, hogy az elektromosautó-tulajdonosok körülbelül mekkora része rendelkezhet otthoni napelemes rendszerrel. Globális átlagban 33 százalékuk, míg további 8 százalékuk tervezi háztartási naperőmű telepítését; Európában viszont a villanyautósok mintegy 46 százalékának van saját fotovoltaikus rendszere, míg az Egyesült Államokban 29, illetve 7 százalék a megfelelő arány – derül ki egy, a CleanTechnica, a CATL és a Volta által tízezer fő megkérdezésével készített hiánypótló kutatásból.
Azok az elektromosautó-tulajdonosok viszont, akik nem rendelkeznek ilyen otthoni rendszerrel, – vagy ha rendelkeznek is, de a körülmények folytán kénytelenek az utcán vagy más nyilvános helyen elérhető töltővel megoldani a „tankolást” – az országos ellátási mixnek megfelelő megújuló részarányt kapnak a vételezett áramban. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy a Magyarországon megtermelt villamosenergia-mennyiségben a megújuló energiaforrások súlya éves átlagban meghaladja a 10 százalékot, a legutóbbi hivatalos adatok szerint 2019-ben 12 százalék körül alakult. Mivel azonban az ország összességében 45,7 terawattórás éves bruttó villamosenergia-fogyasztásának közel 28 százalékát import fedezte, így a megújulók részaránya a felhasználásban jóval alacsonyabb, 8,5 százalék körül alakult tavaly.
A fotovoltaikus napenergiából, szélenergiából, vízenergiából, biomasszából, kommunális hulladék alapú energiából, illetve geotermikus energiából álló hazai megújuló portfólió (melybe tehát a nem zéró-emissziós szemétégetés is beleértendő) súlya a termelési és felhasználási mixben ugyanakkor 2020-ban érdemben nőhet a tavalyihoz képest, több ok miatt is. Először is, idén jelentősen tovább bővült a hazai naperőmű kapacitás, más típusú erőművet évek óta nem is nagyon telepítenek itthon. A 2019 év végi közel 1400 megawattról már 2020. november végéig több mint 2000 MW-ra nőtt a hazai napenergia-kapacitás. Ebbe az ipari méretű és a HMKE kategória egyaránt beleértendő, de az országos árammixben napenergia címszó alatt csak a HMKE-nél nagyobb egységek adatai szerepelnek, melyek együttes teljesítménye 1361,3 MW a Mavir legfrissebb adatai szerint. A valós napenergia-arány tehát érdemben meghaladja a feltüntetettet.
Nem mindegy, mikor töltjük
Másrészt a megújulók részaránya a hazai ellátásban azért is nőhetett, mert a koronavírus-járvány miatt az idei magyarországi áramfelhasználás eddig jó 1,5 százalékkal elmarad a tavalyitól. Ez szinte automatikusan a rosszul szabályozható és klímapolitikai megfontolásokból valójában szinte soha nem leszabályozott megújulók térnyerését vonja maga után, hiszen a keresletcsökkenéshez elsősorban a fosszilis termelés és az import redukálásával alkalmazkodik a rendszer. Ennek megfelelően az import aránya is csökkent idén a magyarországi villamosenergia-ellátásban, a 2019 egészében 27,56 százalékról 2020. november végéig 25,50 százalékra. Arra vonatkozóan viszont, hogy a külföldről behozott áram mekkora része származik megújuló forrásból, nem rendelkezünk pontos kimutatással.
Az időjárás természetesen nem csak a háztartási, de a nagyobb, ipari méretű naperőművek termelését is befolyásolja. Ezért az sem mindegy, mikor töltjük az országos hálózatból az elektromos autót. A napenergia egyre nagyobb szerepe miatt tavasztól őszig, és elsősorban a dél körüli órákban lehet a legnagyobb megújuló-részarányt elérni. Míg június egészében a megújulók súlya a hazai termelésen belül meghaladta a 14 százalékot, addig novemberben már csak alig több mint 7 százalék volt.
Ezzel együtt a napos, ősz eleji idő kedvez a napenergia-termelésnek, amit az is jelez, hogy október 4-én 12 óra 15 perc és 12 óra 30 perc között 1034 megawattos termelési csúcsot értek el az 50 kW feletti magyarországi napenergia termelők (a háztartási méretű kiserőművek termelését nem számolva). Ebben a bizonyos negyedórában az ipari méretű napenergia termelők adták a magyarországi áramtermelés több mint negyedét, egészen pontosan 26,27 százalékát, míg felhasználási oldalról nézve az importtal együtt az országos bruttó rendszerterhelés 22,61 százalékát biztosították.
80 százalékban tiszta
Azok azonban, akik esetleg október 4-én dél körül töltötték elektromos autójukat az országos hálózatból, még a fentinél is jelentősebb arányban vételeztek a szén-dioxid-kibocsátás-mentes forrásból termelt áramból. A csúcsra járó naperőművek mellett ugyanis a többi megújulóenergia-termelő egység is szépen termelt, nem beszélve a hazai termelésnek állandó jelleggel átlagosan 50 százalékát adó Paksi Atomerőműről. Így abban a negyedórában a megújulók és Paks együtt a villamosenergia-termelés mintegy 80 százalékát biztosították, vagyis a hazai termelés ekkora része gyakorlatilag karbonmentes volt abban az időszakban (leszámítva az egészhez képest minimális hulladékégetést, valamint ha elfogadjuk, hogy a biomassza fenntartható gazdálkodással szintén kibocsátásmentes forrásnak minősíthető).
A Paksi Atomerőmű az importot is magába foglaló felhasználás körülbelül 35 százalékát fedezi, vagyis messze ez a legnagyobb hazai karbonmentes áramforrás. Ha az atomenergiát is figyelembe vesszük az éves számok értékelésénél, akkor a hazai országos hálózatból vételezhető villamos energiának átlagosan legalább 44 százaléka karbonmentes, illetve karbonszegény forrásból származik. (A hazai termelésen belül Pakssal együtt ezen források aránya több mint 60 százalék).
A norvégoknak nettó zöldáram-exportra is futja
Ami a nemzetközi képet illeti, a háztartási kiserőművel rendelkező külföldi elektromos autósok esetében a helyzet hasonló az itthonihoz. Az Európai Unió egészében az egyes tagállamok országos hálózataiban a megújuló források aránya természetesen eltérő, de az EU átlagában 40 százalék körüli, míg a tavasz második felében, a járvány első hullámának idején tartósan 45 százalék körül alakult, nagyrészt a fent ismertetett okok miatt. A nukleáris energia részaránya durván 25 százalék (plusz-mínusz néhány százalékpont), vagyis az Unióban a nyilvános hálózathoz kapcsolódó töltőkkel átlagosan 60-70 százalékban karbonmentes és karbonszegény forrásokból előállított árammal tölthetjük az elektromos autót – amint az a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentéséből is kiderül. A hangsúly itt részben az ‘átlagosan’ kifejezésen van, hiszen míg a nap- és szélenergiában gazdag időszakokban ez az arány akár jóval magasabb is lehet, addig a megújulók szempontjából kedvezőtlen időszakokban jelentősen kisebb.
Akadnak olyan európai országok is, ahol már 2018-ban, az Eurostat uniós statisztikai iroda legutóbbi vonatkozó adatainak felvétele idején is brutálisan magas megújuló-részarányokat lehetett látnia a villamosenergia-felhasználásban. Svédországban például a fogyasztást már két évvel ezelőtt is több mint 66 százalékban megújuló források fedezték, de a 92 százalékot meghaladó albán részarány is meggyőző, nem beszélve a 2011 óta minden évben 100 százalékot meghaladó norvég megújuló-arányról – vagyis a skandináv országnak még exportra is jut a zöldáramból. Nem mellesleg és ettől bizonyára nem függetlenül Norvégia az e-mobilitás térnyerését tekintve is a világ élmezőnyébe tartozik.
A globális árammixben ugyanakkor a megújulók részaránya jóval kisebb, az idei év során összességében 27 százalék körül alakulhat az IEA szerint, míg a nukleáris energia súlya hozzávetőlegesen 10 százalék. Persze, az előrejelzések szerint a mostani állapothoz képest a jövőben várhatóan ütemesen bővül majd mind a forgalomban lévő elektromos autók száma, mind a megújulók villamosenergia-termelésben betöltött részaránya – akár az országos hálózatban, akár a kisebb energiaközösségek, akár a saját célú energiatermelés bővülése révén. Az egymást is erősítő trendek pedig várhatóan a fosszilis üzemanyagok és a fosszilis alapon termelt villamos energia folytatódó kiszorulását fogja eredményezni az e-mobilitásban is.
Képek: Pexels.com
