A Viktória Házban élő állatok már olykor előbújnak a kotorékból, így a szerencsésebb látogatók megtekinthetik őket.
Az olasz állatkertből érkezett apa állat és a lengyel származású nőstény az Európai Törzskönyvi Program keretében él a kaktuszokkal tarkított Viktória Házban 2019 óta és már több ízben született utóduk. A jelenlegi kölykök kb. 50 grammosan látták meg a napvilágot és 2 hét után nyílt ki a szemük, s ezidáig a rejtett kotorékrendszerben tartózkodtak, de most hogy elkezdték a húsból álló takarmány fogyasztását, előmerészkednek a felszínre is, így a szerencsésebb látogatók megtekinthetik őket.
A sivatagi rókák bár a világ legkisebb rókái, a füleik hatalmasak, így úgy néznek ki mintha mesebeli lények lennének. Az apró termetű, mindösszesen 1 kilogramm testtömegű állatok teljes testfelépítése a sivatagi körülményekhez alkalmazkodott. Tömött bundájuk kitűnő hőszigetelő képességgel rendelkezik, így megvédi az éjszaka vadászó állatokat a sivatagban uralkodó éjjeli hidegtől. Ráadásul szőrük világos színezete nem csak kiváló rejtőszínt biztosít, de hatékonyan veri vissza a hőt, így nappal véd az esetleges túlmelegedés ellen is. Szőrös mancsaik egyrészt tompítják lépteik zaját, másfelől védik a nappali homok perzselő forróságától őket.
Nagy füleiknek a hőleadásban van szerepe, ezen kívül segítségével képesek meghatározni a homok alatt mozgó zsákmány helyét, mely elsősorban kisebb gerincesekből, és gerinctelenekből áll, ám megeszik a tojást, és a bogyókat is.
Egyes feltételezések szerint Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb művében, A kis hercegben szereplő Rókát – a kis herceg legjobb barátját – nem az európai vörös róka, hanem a sivatagi róka ihlette. 1935 végén az író egyik társával kényszerleszállást hajtott végre Egyiptomban, a Szaharában, ahol több ízben látott sivatagi rókákat, de 1928-ban a Nyugat-Szaharából is egy olyan levelet írt a húgának, melyben említést tett ezekről az állatokról.
(Sostozoo)