A Szahara végtelen homoksivataga helyén egykor buja növényzet zöldellt, amire eddig a régióban fellelt régészeti leletekből lehetett következtetni, mint amilyenek például az úszó embereket vagy épp zsiráfokat ábrázoló sziklafestmények.
Oceanográfiai szakemberek a Földközi-tengerből nyert üledék vizsgálatával és számítógépes éghajlati modellezés segítségével most tudományosan is bizonyították a feltevést. A felfedezés nyomán készült tanulmány egyik szerzője, a Hawaii Egyetemen kutató Tobias Friedrich szerint a tengerfenék rétegei elég pontosan adják vissza az észak-afrikai térség történetét több tízezer évre visszamenőleg.
A kutatók Líbia partvidékén vettek mintákat az üledékből. Ehhez közel 10 méter hosszú acélcsöveket nyomtak az aljzatba, így képesek voltak a több ezer éves rétegeket megőrizve kiemelni az üledéket. Ebben számos olyan nyomot, például növényi maradványokat találtak, melyekből következtetni tudtak a klimatikus viszonyok korábbi változásaira.
De miért a tengerben keresték a Szahara változásainak bizonyítékait? — kérdezhetnénk joggal. A válasz pedig az, hogy a sivatag mai területén egykor nagy folyók húzódtak, és az egyik torkolatot épp a ma Líbiában található Sidra-öböl alkotta.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás már az ókorban is okozott gondokat
Egy friss tanulmány szerint a 3. század közepe táján egy sor egyiptomi település néptelenedett el a klíma gyors változása miatt. Persze az akkori változás nem összehasonlítható a maival.
A kutatásból az derült ki, hogy a sivatag kizöldülése és a folyók megjelenése ciklikus lehetett és az ilyen időszakok nagyjából 5 ezer évig tartottak. A kialakulásuk okaként a kutatók a bolygó pályájának enyhe változásait és a sarkvidéki jégtakarók csökkenésével bekövetkező párásabb időszakokat jelölték meg.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(phys.org)
