A klímaváltozás már az ókorban is okozott gondokat
A klímaváltozás már az ókorban is okozott gondokat

Egy friss tanulmány szerint a 3. század közepe táján egy sor egyiptomi település néptelenedett el a klíma gyors változása miatt. Persze az akkori változás nem összehasonlítható a maival.

Egyiptom volt a Római Birodalom éléskamrája, azon belül pedig a gízai piramisoktól nagyjából 130 kilométerre délre fekvő Fájjum-oázis játszotta a kulcsszerepet. Amikor azonban a 3. században a területet tápláló Nílus forrásvidékén elkezdtek elmaradni a monszunesők, Fájjum települései gyors hanyatlásnak indultak. Az ásatások és a korabeli források alapján az öntözéses földművelés összeomlása elvándorlást indíthatott el.

Korábban is írtunk már róla, hogy egyes történelmi eseményeket egészen más megvilágításba helyezhetnek az éghajlat múltbéli gyors változásai, például egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy Dzsingisz kán akkor is át tudott volna robogni Ázsián, ha a közép-ázsiai térség klimatikus viszonyai nem alakulnak át a 13. századra. A késő ókori klímaváltozást azonban a maival ellentétben nem az ember, hanem természetes ingadozások okozták.

A jelenlegihez hasonlóan a hatása nem volt mindenütt ugyanolyan. Noha a sivatag peremén élőket az aszály elűzte otthonaikból, más területek valójában jól jártak az elhagyott falvak népének bevándorlásával.

– mondta Sabine R. Huebner, a Bázeli Egyetem történésze

A Fájjum földművesei egyébként megpróbáltak alkalmazkodni mezőgazdasági gyakorlataik változtatásával, például a gabonatermesztésről a szőlészkedésre álltak át illetve juhtenyésztésbe fogtak. Ez is kevés volt azonban, hiszen az éghajlati változást súlyosbította egy 266 környéki jelentős vulkánkitörés, mely a sztratoszférába pumpált részecskék által lehűtötte a légkört, ezzel megzavarva a helyi monszunesők rendszerét, melyet a következő évben a Nílus átlagszint alatti áradása követett, a terület pedig hosszú időre elnéptelenedett.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(MTI/Greendex)

search icon