Budapesthez közel található ez a csodaszép természeti látványosság, amely remek célpontja lehet egy kellemes hétvégi kirándulásnak.
Bár túrázva is számos helyen jártam már az országban, általában a hétvégi hosszabb futásaim során igyekszem valamilyen új útvonalat találni, legtöbbször a lakhelyemhez viszonylag közel eső Budai-hegységben, a Vértesben, a Gerecsében vagy a Pilisben.
Kapcsolódó bejegyzések
Kirándulás a Pákozdi-ingóköveknél
A Velencei-hegységben található Pákozdi-ingókövek kiváló célpont egy könnyed, hétvégi kirándulásra.
Így történt, hogy nemrég egy napsütéses, ám eléggé hideg vasárnapon futótársammal ismét egy ismeretlen körre indultunk el. Csobánkáról startoltunk, és csak annyit tudtunk, hogy az elején megmászunk egy hegyet, majd visszafelé egy patak mentén is visz majd az utunk.
Hosszú-hegy
A településről kijutva a hegy lábánál rögtön különleges látnivalót leltünk, méghozzá a Pilis szent helyeinek egyikét. Az itt található Mogyorós-forrás vizének már évszázadok óta csodálatos gyógyító hatást tulajdonítanak, ezért kapta a Szentkút elnevezést is.
Ezután a zöld csík turistajelzést követve kaptattunk felfelé körülbelül 6 kilométeren keresztül, mire méltó jutalmunkként pazar panoráma tárult elénk a hegytetőről, körülbelül 480 méter magasságból. A kilátóponton a déli-délnyugati fekvésnek köszönhetően a 2 °C-os hőmérséklet ellenére is kifejezetten meleg volt, illetve ott a szél sem fújt, így a megfázás veszélye nélkül tudunk gyönyörködni a tájban.
A hegytető után végre egy kis lejtő következett. Nem sokkal később áttértünk a kék (és a zöld) négyzet turistajelzésre, amely a szurdok tetejéhez vitt minket.
Dera-szurdok
Hiába jártam már a környéken többször is, szégyen, nem szégyen, a futókör tervezésekor fogalmam sem volt arról, hogy ez a helyszín egyébként mennyire ismert és kedvelt túracélpont. Azt gondoltam, hogy egy amolyan szokásosan szép kis erdei patak, amely mentén végig tudunk futni.
Kapcsolódó bejegyzések
3 ok, amiért menj túrázni!
Sokszor nehezen vesszük rá magunkat, hogy kimozduljunk hétvégén. Pedig van 3 jó okod arra, hogy erőt vegyél magadon!
Az itt csobogó Dera-patak vagy más néven Kovács-patak a Pilis leghosszabb vízfolyása, amely Piliszentkereszt környékén ered, és Szentendrén folyik a Dunába. A dera szerb elnevezés jelentése egyébként ‘hasadék’, és a környékbeli szerb lakosságtól származik.
Fotó: Czékli László
A szurdok nagyjából 1 kilométer hosszú, az útvonal pedig hol a patak egyik oldalán, hol a másik oldalán halad. A patakon átkelni kis fahidakon lehet, de jó néhány gázlón is át tudunk jutni a túlpartra.
A patak egyébként száraz időben vagy nyáron akár teljesen ki is száradhat. Most bőven volt benne víz, és a hideg időjárásnak köszönhetően sok helyen jég is borította a széleit. Sőt, néhol a jégen tudtunk átcsúszkálni egyik oldalról a másikra, ami elég izgalmassá tette az élményt, ilyen hidegben ugyanis nem lett volna annyira kellemes vizes cipőben lefutni a táv hátralévő részét.
A látvány pedig túlzás nélkül lélegzetelállító. Meredek, szinte függőleges sziklafalak között csobogó patak, kis vízesések, hatalmas mohás kövek és a fagyos hőmérsékletnek köszönhetően méretes jégcsapok ejtettek miket egyik ámulatból a másikba.
A szurdok alsó részénél egyébként egy parkoló található, így aki csak a szurdokba jönne kirándulni, kényelmesen megközelítheti a helyszínt a Pomázot és Pilisszentkeresztet összekötő országútról leágazó bekötőúton át.
A szurdok jól járható, de arra érdemes figyelni, hogy hűvös, nyirkos időben eléggé csúsznak a hidak és a partoldalak is. Megfelelő cipő mindenképpen ajánlott, de egyébként kisebb gyerekekkel is teljesíthető. Mi innen a kék csík jelzésen visszafutottunk Csobánkára, ami még egy jó 5 kilométert jelentett, de a csodaszép napsütéses téli erdőben nem volt csalódás az utunknak ez a szakasza sem.
A körünk (az induláskor történt eltévedést leszámítva) végül körülbelül 16 kilométer hosszú lett, a szintkülönbség 385 méter volt felfelé és lefelé is. Az útvonal futásra is kiválóan alkalmas, de természetesen túrázva is élménydús napot ígér.
A területen jól megfigyelhető a biológiai sokféleség, ugyanis a szurdokokban számos különleges védett növény- és állatfaj él. Sok az álló és fekvő holtfa is, amelyek megannyi élőlénynek szolgálnak otthonul. A párás, üde szakadékokban és völgyekben különösen sok puhatestű és kétéltű él, köztük a foltos szalamandra is. A biodiverzitás fontosságáról mi is írtunk már korábban, valamint az idei Planet Budapest egyik kiemelt témaköre volt mind a természet, mind a mezőgazdaság kapcsán.
Kiemelt kép: Czékli László
