A környezetszennyezés és a természetvédelem a témák kifogyhatatlan tárházát biztosítják a dokumentumfilmeseknek. Nemrég mi is írtunk a mélytengeri bányászat árnyoldalait bemutató Megszólal a mélység, valamint a világ egyik legnagyobb ellenőrizetlen hulladéklerakójával foglalkozó Palackosok című filmről. De mi a helyzet a játékfilmekkel?
Szerencsére előfordul, hogy a mozgóképművészet fikciós oldala sem azt tűzi ki célul, hogy a másfél-, kétórás játékidő erejéig megmenekítse nézőjét napjaink valós problémáitól. Bizonyos játékfilmek dramatizált formában szembesítenek minket azzal, milyen mértékben árthat az ember a bolygónak, ezzel együtt pedig önmagának is akkor, ha az anyagi előnyökre koncentrál, nem pedig a fenntartható megoldásokra. Az alábbiakban négy nagyszerű és elgondolkodtató mozit ajánlunk ezek közül.
1. Steven Zaillian: Zavaros vizeken / A Civil Action (1998)
Steven Zaillian, a Schindler listáját is jegyző elismert forgatókönyvíró adaptálta nagyvászonra Jonathan Harr regényét, a filmmel azonos címet viselő Zavaros vizekent. A jogi dráma témája – a Schindlerhez hasonlóan – egy emberiség ellen elkövetett bűncselekmény-sorozat, és bár a bemutatott vízszennyezéses esetből keletkező problémák nem hasonlíthatók össze a Holokauszt borzalmaival, azért igencsak megrázó a tény, hogy a kisgyermekek leukémiás megbetegedését okozó súlyos ipari gondatlanság nem csupán az alkotók fantáziájának szüleménye, hanem a valóságban is megtörtént.
A Zavaros vizeken sztorija az amerikai Massachusetts állambeli Woburn kisvárosban lezajlott környezetszennyezési esettel foglalkozik. A 80-as években két nagyvállalat ennek az egyébként minden szempontból átlagosnak mondható városkának a közvetlen közelében létrehozta Új-Anglia régiójának legszennyezettebb területét azáltal, hogy a helyi bőrüzemükben használt vegyi anyagokat illegálisan az itt csordogáló folyóba engedte. Az ivásra, főzésre és fürdésre is alkalmazott víz komoly megbetegedéseket okozott Woburn lakosainak körében. Ügyüket egy magát együttérzőnek mondó, valójában azonban a történet elején éppúgy csak a maga hasznát kereső kártérítési ügyvéd, Jan Schlictmann (John Travolta alakításában) vállalja el.
Ahogy a nagy lábon élő, a külsőségekre sokat adó védőügyvéd egyre jobban beleássa magát az ügybe, úgy kezdi el érezni, hogy megbízatása jóval többről szól a kártérítés kiharcolásánál, egy ponton pedig azon kapja magát, hogy saját egzisztenciáját is kockára téve küzd a helyiek és a természet jogainak érvényesítéséért, miközben igyekszik komolyan és példát statuáló módon megszorongatni a nemcsak környezetszennyezéssel, de greenwashinggal is vádolható alperes vállalatokat. Schlictmann a való életben a filmben megjelenő esete hatására gondolta át a karrierjét, és vált a természeti értékekért kiálló környezetvédelmi jogásszá. Azontúl, hogy a nézők azonosulnak a Zavaros vizeken jogászának karakterével, ennek érzékenyítő hatása is van. Nem valószínű, hogy sok olyan ember akadna, aki akár csak egy sörösdobozt is a vízbe dobna Steven Zaillian filmjének megtekintése után.
2. Steven Soderbergh: Erin Brockovich – Zűrös természet (2000)
Igaz történet alapján készült Steven Soderbergh filmje, az Erin Brockovich is, amely alig két évvel a Zavaros vizeken után egy másik komoly vízszennyezési ügy részleteibe avatta be nézőjét, amely az Egyesült Államokban történt. A bűnös természetesen itt is egy nagyvállalat, ám a Zavaros vizekenben használt triklór-etilén helyett a Woburnhöz hasonló kisvárosban, Hinkley-ben rozsdamarásra, korrózióvédelemre alkalmazott krómmal sikerül súlyos gondatlanságból megmérgezni a vizet, ami a lakosságnál és a vállalat által működtetett üzem dolgozóinál is visszafordíthatatlan következményekkel járó betegségeket idéz elő. Ráadásul a szennyezés olyan komoly, hogy nemcsak azoknak képes rákos megbetegedéseket okozni, akik közvetlenül érintkeznek a vízzel, hanem a még meg sem született utódaiknak is, mert a vízzel bevitt króm beépülhet az emberi DNS-be, így pedig átörökíthető. Persze, ha a megfertőzött nők egyáltalán képesek lesznek még gyermeket szülni, hiszen a vegyi szennyezés akár sorozatos vetélést is eredményezhet.
A hatalmas befolyású Pacific Gas and Electric Company ráadásul tisztában is van azzal, hogy ipari tevékenységével mekkora károkat okoz a környezetnek, és kiselőadások, valamint tájékoztató brosúrák révén gátlástalanul próbálja elhitetni az emberekkel, hogy az üzemük veszélytelen, sőt hasznos. A lakosok nem is kötik össze gondjaikat a vállalat működésével addig, amíg fel nem tűnik a színen a film főszereplője, a Julia Roberts által megformált kissé közönséges stílusú, nagyszájú, ám legalább ilyen nagy szívvel rendelkező önjelölt jogi asszisztens, Erin Brockovich. Ezután azonban felnyílik a szemük, és így a valóságban is létező főhősünk kiharcolhatja az amerikai közvetlen hatályú perek történelmének legnagyobb kártérítését, valamint egy ígéretet a vállalattól arra, hogy a jövőben kerülni fogják a króm-trioxid alkalmazását és a környezetszennyezést.
3. Todd Haynes: Sötét vizeken / Dark Waters (2019)
Az általunk harmadikként ajánlott film szintén az Amerikai Egyesült Államok történelméből dolgoz fel egy – az előzőekhez hasonlóan – meglehetősen sötétnek mondható vízszennyezéses esetet. A környezetszennyezés témájával korábbi műveiben is foglalkozó Todd Haynes filmjének forgatókönyvéhez a The New York Times Magazine-ban megjelent tényfeltáró cikket használta elsődleges forrásként. Főszereplője pedig azért érdekesebb még az előző két ajánlatunk hőseinél is, mert a Mark Ruffalo által kitűnően alakított Robert Bilottot olyan jogászként ismerjük meg a sztori elején, aki korábban kizárólag nagyvállalatok érdekeit védte.
A 90-es évek végén azonban nagy fordulatot vesz az élete, ugyanis azzal keresi meg egy déli farmer, hogy a DuPont vegyipari vállalat szennyezi a farmja szomszédságában található vizeket, emiatt pedig megbetegszenek és elpusztulnak a haszonállatai. Ahogy Bilott elkezd komolyabban is foglalkozni az üggyel, úgy derül ki, hogy a szennyezett víz nem csupán a szarvasmarhákra veszélyes, hanem a környező nyugat-virginiai települések lakóit is súlyosan megbetegíti. Még nagyobb gond, hogy a DuPont tevékenysége felelőtlennek ugyan joggal nevezhető, törvénytelennek azonban nem. Hovatovább a cégen azért is nehéz fogást találni, mert gyakorlatilag ez az egyetlen vállalat a térségben, amely a lakosságnak munkát és megélhetést biztosít.
A Sötét vizeken a „Bilott kontra DuPont” ügy összes fontos mozzanatát bemutatja. Megtekintése pedig azért is különösen ajánlott, mert a gyárak révén az ivóvízbe és a levegőbe bekerülő, közvetlen érintkezés útján születési rendellenességeket is okozó PFOA elnevezésű vegyi anyag a világ szinte minden háztartásában fellelhető, például a teflonserpenyőkben.
+1. Rodrigo Sorogoyen: Szörnyetegek / As bestas (2022)
Negyedik filmünk a kakukktojás, ugyanis se nem amerikai, se nem egy nagyvállalat gaztetteiről szól, ráadásul benne a környezetszennyezéses ügy kapcsán konfliktusba kerülő felek nem jogi úton lépnek fel egymás ellen. Az azonban mindenképpen az előző három filmhez köti a francia-spanyol koprodukcióban készült Szörnyetegeket, hogy a forgatókönyve egy megtörtént esetet dolgoz fel, melyről pár éve még egy dokumentumfilm is készült.
A Szörnyetegekben egy francia házaspárt ismerhetünk meg, akik a lassúbb természetközeli életmód és a vidéki idill reményében maguk mögött hagyják szülőhazájukat, hogy egy lélegzetelállítóan szép spanyol falucskában regeneratív gazdálkodással, árutermelő kertészettel, valamint a környék elhagyott lakóházainak felújításával foglalkozzanak. Hamar világossá válik azonban számukra, hogy a környéken rajtuk kívül senki nem elégedett azzal, amit a vidéken magának megtermelhet, és mivel a helyieknek elege van a folyamatos küszködésből és szegénységből, örömmel megszavaznák, hogy egy norvég vállalat jó pénzért cserébe szélerőműveket telepítsen a területükre. Ez azonban főszereplőpárosunknak nagyon nincs ínyére, mert nem tartják környezetbarátnak az erőműveket, így bojkottálják a szavazást, nem sejtve, hogy ezzel mekkora gyűlöletet szabadítanak magukra a helyiek részéről.
A víztározójukat, így a termőföldjüket is megmérgezik, a termésüket tönkreteszik, ám mivel a házaspár ennek ellenére sem hajlandó megadni magát az elveikkel ellenkező beruházásnak, végül még keményebb dolgokra kerül sor az egyet nem értő felek között. A címbeli „szörnyetegek” egyértelműen a spanyol falusiak, a film zseniális húzása azonban, hogy az ő álláspontjukat is igazolja, és átérezhetővé teszi. Ettől azonban csak még tragikusabbá válik Rodrigo Sorogoyen alkotása.
Bolygónk természeti értékeinek óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva