Hogyan egyeztethető össze a fenntarthatóság a gazdaságok nyereséges működésével? Megértethető-e az emberekkel, hogy egy vállalat fenntartható üzemeltetése az alapoknál kezdődik? Fel lehet-e venni a harcot a gazdálkodói konzervativizmussal? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül a Planet Business Club első workshopja, melynek témája a regeneratív mezőgazdaság volt.
Február 29-én délután sikeresen lezajlott a Planet Business Club rendezvénysorozatának első felvonása a Budapart Gate Irodaházban, ahol a résztvevők egy workshop keretében a regeneratív mezőgazdasággal foglalkoztak. Az eseményt dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth ügyvezetője nyitotta meg, aki beszédében előrevetítette azokat a témákat, amelyeket a továbbiakban hasonló keretek között terveznek feldolgozni. Mint megtudtuk, az idei év folyamán biztosan szó lesz még az élelmiszeripar és a kereskedelem körforgásos jellegéről, valamint a tudatos fogyasztás problematikájáról. Ezt követően bemutatta az aktuális workshop három előadóját, akik egy-egy rövid, de tartalmas prezentációt tartottak a regeneratív mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről. Végül a résztvevők közösen, kis csoportokban vitatták meg az elhangzottakat.
A NaturaHill működésében megvalósul a környezetvédelem és az üzleti haszon összhangja
Elsőként Hodik Tibor, a zebegényi NaturaHill társtulajdonosa kapott szót, aki elmondta, hogy egyelőre nem érzi magát szakembernek sem a regeneratív mezőgazdaság, sem pedig a fenntarthatóan működő vendéglátás területén, ám mindkét műfajt űzi a feleségével közösen alapított vállalkozása keretében. Ráadásul nem is eredménytelenül, hiszen jelenleg a fenntarthatóan működő piaci szereplők élmezőnyében vannak. A Dunakanyarban működő, 11 vendégszobát, valamint egy 25–30 fős befogadóképességű éttermet magába foglaló NaturaHillben a kezdetektől elsődleges cél volt, hogy a vendégház és az étterem teljes mértékben fenntarthatóan üzemeljen. Hodik szemléletében az is kiemelt szerepet játszik, hogy a vállalkozása üzletileg is működőképes legyen.
A NaturaHill ebben a folyamatban szövetségesként kezeli a vendégeit, hiszen a sikeres működése nagymértékben függ az ő bizalmuktól és rugalmasságuktól. Ha valaki itt szeretne enni, előre asztalt kell foglalnia, és mivel az étteremnek nincs étlapja, mindig csak az aktuális menüt lehet fogyasztani. Hodikék ugyanis kizárólag abból főznek, amihez éppen fenntartható módon hozzá tudnak jutni, és mivel ezt szigorúan pazarlásmentesen végzik, mindig csak annyi ételt készítenek, amennyire valóban igény van a vendégeik részéről. Ennélfogva azonban egy-egy étel elkészítése minimum másfél órás várakozási időt jelent a hozzájuk betérők számára.
Hodikék az ételeikhez szükséges zöldségek 85%-át maguk termelik meg egy tavaly alapított kertészetben. Ennek eredményeként változatosabb kínálatot, jobb minőségű ételeket tudnak biztosítani a vendégeiknek, mintha a zöldségeseknél elérhető árukészletből szereznék be a hozzávalókat. Emellett egy gyümölcsöst, valamint egy feldolgozóüzemet is átvettek, a jövőbeni terveik között pedig fenntartható módon készülő minőségi italok, smoothie-k és snackek előállítása is szerepel. Arra törekszenek, hogy a vásárló és a természet is jól járjon, miközben ők is haszonra tesznek szert.
Kapcsolódó bejegyzések
A farm, ahol élnénk – Sorozatajánló
A Zöld forradalom: A jövő farmjai című sorozat a regeneratív gazdálkodás napos és árnyékos oldalát mutatja be.
A Bonduelle-nél fontos az emberek érzékenyítése a fenntarthatóság vonatkozásában
A második előadást Tóth László, a Bonduelle üzemigazgatója tartotta, aki azzal kezdte, hogy mivel cégük világvezetőnek számít a zöldségkonzerv-feldolgozás területén, hosszú távú stratégiát kell kidolgozniuk arra, hogyan válik fenntarthatóvá a tevékenységük. Mindez azonban nemcsak a mezőgazdasággal kapcsolatos hozzáállásukról szól, hanem a teljes üzemirányításuk, gazdálkodásuk, a pénzügyi és az ipari műveleteik revíziójáról is. Itt azonban azonnal probléma merül fel, hiszen a környezetvédelem és az üzleti érdek nem feltétlenül jár kéz a kézben. A Bonduelle ennek ellenére törekszik a fenntarthatóságra, valódi eredményeket akar elérni, és nem csupán divatos marketingfogásnak tekinti a dolgot.
Tóth László úgy véli ugyanis, hogy körülbelül 10 év múlva már egy multicég csak olyan partnerrel fog együttműködni, aki átláthatóvá és mérhetővé teszi a gazdálkodását, tehát az alapanyagot, a félkész terméket, a nyersanyagot ellenőrzött körülmények között termeszti, és bizonyíthatóan zölden gazdálkodik. Ha nem is rögtön 100%-ban, de évről évre hajlandó tenni azért, hogy fokozatosan javítson a gazdálkodásán. Mindezt azonban olyan módon teszi, hogy közben képes nyereséges maradni, hiszen enélkül a nemes szándékai ellenére el fog bukni.
A Bonduelle üzemigazgatója szerint a fenntartható működés kulcsa egyrészt a környezetirányításban rejlik, tehát abban, hogy egy vállalat a nyersanyagtermeléstől az energiafelhasználáson át zölden próbál működni, másrészt a dolgozói szemlélet formálásában. Amíg egy vállalat munkavállalói ugyanis nincsenek megfelelően és eredményesen érzékenyítve a környezetvédelem vonatkozásában, és magyarázni kell, hogy például miért fontos, hogy felhagyjanak a vízpazarlással, addig hiába árad mindenhonnan a fenntarthatóság témája, a kommunikáció és a valóság nem lesznek összhangban. Így pedig a vállalatok nem fogják tudni megfelelően kielégíteni a fenntartható termékek iránt mutatkozó egyre nagyobb fogyasztói keresletet.
Kapcsolódó bejegyzések
Drasztikus szemléletváltásra van szükség: így segíthet rajtunk a regeneratív mezőgazdaság – Interjú
Hogyan segítheti a jövőnk fennmaradását a regeneratív mezőgazdaság? Interjú.
A gazdálkodás sikeres fejlesztése során a termelői konzervativizmussal is meg kell küzdeni
A rendezvény Pásztor Zsoltnak, a Bonduelle agronómiai igazgatójának az előadásával zárult, aki először is rámutatott arra, hogy az elsődleges nehézséget a mai mezőgazdaságban azt jelenti, hogy bolygónk területének mindössze 2%-a áll rendelkezésre ahhoz, hogy a jelenlegi népesség, azaz 8 milliárd ember számára megtermelje a szükséges élelmiszert. Pásztor szerint tehát az agrárium minden egyes napon óriási nehézségekkel küzd, a Bonduelle azonban mind Földünk védelmére, mind a megfelelő táplálék előállítására, mind pedig az emberi igényekre, vagyis a dolgozókéira és a gazdálkodókéira szeretne megfelelően odafigyelni.
A szakember a vállalat törekvései között megemlítette a termőtalaj egészségének megőrzését, a biodiverzitás támogatását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítását, a növényvédő szerek felelős alkalmazását, valamint kitért arra is, hogy hatalmas problémának tartja, hogy Európa legnagyobb vízkészlete van a kezünkben, és ezt mégsem tudjuk megfelelően használni. Pásztor kiemelte, hogy a Dunának és a Tiszának a kilépő vízhozama még 2022-ben – a legnagyobb aszály idején is – 15%-kal magasabb volt, mint a belépő. Az agronómiai igazgató szerint ezt a vizet így gyakorlatilag ingyen odaadjuk másoknak. A Bonduelle stratégiáiról szólva Pásztor hangsúlyozta a tudás megosztásának fontosságát, vagyis azt, hogy ne egymás mellett, hanem együtt éljünk.
Pásztor a fő problémaforrásukként azt a jelenséget nevezte meg, hogy míg a vásárlói, fogyasztói oldalról egyre nagyobb az igény a zöldtechnikák révén előállított élelmiszerekre, a termelői társadalom 60%-a 55 év feletti, akiknek már megvannak a bevett gyakorlatai, gazdálkodói praktikái, ezeken pedig nem egyszerű változtatni. Mindez tehát azt jelenti, hogy hiába a fejlődő élelmiszeripar és élelmiszerigény, sajnos egyelőre ott áll vele szemben a konzervativizmus. A Bonduelle 2030-ra, illetve 2035-re kitűzött céljai nem pusztán azok, hogy ráírják a konzervdobozaikra, hogy fenntartható, regeneratív mezőgazdaságból származik a zöldség, hanem valóban tenni szeretnének a természetbarát megoldásokért.
A Bonduelle felmérési mechanizmusa és pilotfarmjai elvezethetnek a megoldásig
2021-re kifejlesztettek egy saját belső felmérési mechanizmust, 2023-ra pedig ennek a finomhangolása is megtörtént, így idén elkezdhetik felmérni termelőik regeneratív mezőgazdasági opcióit. Ennek során számítani fog többek között, hogy a termelők hányféle növényfajjal gazdálkodnak, valamint mekkora a művelés alól kivont területük, amellyel elősegíthetnék a beporzó állatok szaporodását. A pontszámokból végül kirajzolódik a válasz arra, hogy miként segíthetné a Bonduelle a termelőket abban, hogy a profitabilitásuk megőrzése mellett el tudjanak indulni a fenntartható gazdálkodás felé vezető úton. Pásztor szerint majd akkor fogják tudni jó szívvel elmondani magukról, hogy ők egy fenntarthatóan működő, regeneratív mezőgazdaságra épülő vállalat, amikor a Bonduelle termelőinek 80%-a elér egy bizonyos limitet ezen a felmérésen.
Az út azonban még hosszú, hiszen egyelőre csupán a termelőik 15%-a innovatív szemléletű, a többség inkább csak akkor meri az új módszereket alkalmazni, ha bebizonyosodik, hogy ezek másoknál is beváltak. A Bonduelle azonban együttműködik a termelőivel, és velük együtt hozza meg a döntéseket, a sikeres kooperációhoz pedig nagymértékben hozzájárul azzal, hogy pilotfarmokat létesít, ahol tesztelhetők a fejlődő mezőgazdaság új iránymutatásai.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Kiemelt kép: Canva
