Életünk első 3 éve sokkal jobban meghatározza életminőségünket, mint azt elsőre gondolnánk. Ehhez erősen hozzájárul a táplálkozás is, különösen az első pár hónapot illetően. A csecsemőnek ugyanis ezekben a hónapokban alakul ki az immunrendszere, amiben kardinális szerepe van az anyatejnek. Egy kiskanál anyatej 3 millió baktériumölő sejtet tartalmaz: nem kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy lássuk, milyen jelentősége van ennek.
Az anyatejes táplálás mindennél ősibb, az anyatej a csecsemő első, immunerősítő és energiát adó tápláléka, amely nem csak táplálékfunkciót tölt be. Az ösztönök a szoptatás által erősödnek, az első közös pillanatoktól kezdve erősödik a kötődés. A baba kapcsolódik az édesanyjához, megnyugszik nála, sőt ha a baba beteg, gyorsabban is gyógyul. Hosszú oldalakon lehetne taglalni, miért olyan fontos, hogy a csecsemő már az első lélegzetvétel után szopizzon, hogy hormonálisan mekkora szüksége van az anyának és a babának is erre a kapocsra, hogy a szoptatás hogyan tudja elindítani azt az életre szóló kapcsolatot, amely már magzati korban elindul, de a szoptatás által erősödik meg.
Természetesen van, akinek nem sikerül szoptatni, ugyanis bármennyire is alapvetőnek tűnik, sokkal nehezebb folyamat ez, mint gondolnánk.
Bocskainé Ircit, IBCLC laktációs szaktanácsadót és babagondozási szakértőt kérdeztem az anyatejről, az összetételéről, a fontosságáról és az előnyeiről.
Miért fontos, hogy anyatejjel tápláljuk a babát? Mit jelent az igény szerinti szoptatás?
Az anyatejjel történő szoptatás a baba biológiai normája, az anyatej fajazonos fehérjét tartalmaz. Ha a szoptatás nem lenne, kihalt volna az emberiség. Minden cseppje arany: csak pozitív hatása van az immunrendszerre és a kötődés kialakulására egyaránt.
Habár korábban a 3 óránkénti szoptatás volt a mérvadó, ma már igény szerinti szoptatást javasolnak a szakértők. A korábbi ajánlás, mondhatjuk úgy, történelmi eredetű: az iparosodás, az anyák korai munkába állása hívta életre a 3 órás szabályt. Ám ma már tudjuk, hogy a szoptatás jóval több, mint táplálási mód. Nyugtató, alvást elősegítő funkciója mellett a kötődést is erősíti. Persze hosszú távon nagyon fontos, hogy mindkét fél igényei teljesüljenek. Nyilvánvaló előnyei mellett ugyanis sokaknál igazi kínszenvedés a szoptatás, sok esetben pedig hiányzik a szakértői segítség, amely mind az anyát, mind a babát felkészíti a közös táplálkozásra.
A baba ugyanis egyértelmű éhségjeleket küld az anya felé: rágja az öklét, cuppog, tátog, így adja tudtára az édesanyjának, hogy ideje enni.
Mit tartalmaz az anyatej?
Az anyatej élő organizmus, amely a baba igényei szerint termelődik. Összetétele változik, alakul, alkalmazkodik, mindig éppen optimális. Ezért is ideje felszámolni azt a tévhitet, hogy az anyatej túl vizes vagy túl zsíros. Irci is elmondja, hogy ilyen nincs, az anyatej mindig tökéletes a babának. Az anyatej tartalmaz minden földi jót: összetett fehérjéket, őssejtet, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket, nyomelemeket, hormonokat stb.
Valóban igaz, hogy minden cseppje kincs. A WHO az előtejet (a kolosztrumot) a baba első védőoltásának is nevezi. Az előtej már a szülés előtt termelődik. Mennyiségét tekintve kevés, de annál hatékonyabb: segíti a baba immunrendszerének kialakulását, megindítja az emésztést, és elkezdi kialakítani az egyéni mikrobiomját.
Tudjuk befolyásolni az anyatej összetételét?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon befolyásolhatjuk-e az anyatej összetételét. A szaktanácsadó kiemeli, hogy az anyatej 88 százaléka víz, ezért sincs szükség arra, hogy a szoptatott csecsemő vizet kapjon az első 6 hónapban. Itt egy újabb tévhitet oszlathatunk el, ugyanis sok esetben javasolják a baba itatását babavizekkel, teával és – ez a legmeredekebb gondolat – cukros vízzel.
Ezekre nincs szükség, hiszen az anyatejben minden benne van, amire a babának szüksége van. Ezért nyári melegben, betegség esetén érdemes többször szoptatni. Az anyatej összetételét befolyásolhatja a szoptatás gyakorisága, a mell telítettsége, a baba életkora, az etetés szakasza. Például azok az édesanyák, akiknek kisbabája koraszülött, speciális összetételű tejet termelnek.
A sikeres szoptatás és az anyatej összetétele tehát a babától függ: ha eleget és jól szopizik, a tej mennyisége és összetétele is tökéletes lesz a számára.
Mi történik akkor, ha egy baba nem szopizik?
Vannak persze esetek, amikor a csecsemő nem tud szopizni. Habár a képességük születésükkor megvan erre, a szeparáció, a szoptatás kitolódása nehezítheti az első etetéseket. Az anyák sokszor aggódnak, hogy nincs elég tejük, ebben az esetben pedig máris a tápszer tűnhet kézenfekvő megoldásnak. Szintén lehetnek olyan adottságok – például a lenőtt nyelvfék –, amelyek nehezítik a szopást. Szerencsére, ha egy babát alaposan megvizsgálnak, az orvos hamar látja a nyelvfék problémáját, és egy gyors beavatkozással orvosolni tudja.
Szoptatási probléma esetén a szakértők megvizsgálják a babát, a száját és magát a szoptatási technikát. Vannak pózok és megoldások, amelyek segíthetnek. A kisbabák természetes szülést követően „hasból hasra” érkeznek, és felkúsznak a mellig, ahol szopni kezdenek. A párperces újszülött is megtalálja az anyamellet. Érdemes sokszor és örömmel próbálkozni, a testi kontaktus sokat segít. A gyermekágyas időszak a regenerálódásnak, a szoptatás elsajátításának, az összeszokásnak, a pihenésnek az időszaka. Persze császármetszés vagy születés körüli problémák esetén a szeparáció nehezítő tényező lehet, de mind az anya, mind a baba képes erre a közös táplálási módra. Ha hormonálisan beindul az anyában a folyamat, és a baba is eleget kerül mellre, sikeres lesz a kapcsolódás.
Hogyan lehet kiküszöbölni a nehézségeket?
Egyértelmű, hogy mindenki mást él meg nehézségként, hiszen rengeteg az egyéni tényező. A szakértő szerint rendkívül hasznos, ha már várandósan készülünk a szoptatásra, olvasunk, hiteles forrásból tájékozódunk.
Ez segít ráhangolódni a kezdeti időszakra és arra is, hogy éjszaka is gondoskodni kell a babáról. Ez az igény elmúlik, de egy csecsemő számára létszükséglet a gondozó közelsége, és ezt sokszor a szopizás elégíti ki.
Meddig javasolt szoptatni?
Az első 6 hónap a kizárólagos szoptatásé. Majd 6 hónapos korban elkezdődik a hozzátáplálás, amin kezdetben leginkább a kóstoltatást értjük. Nem szükséges kiváltani még az étkezéseket, 1 éves korig teljesen rendben van, ha az anyatejé a főszerep.
A WHO ajánlása alapján 2 éves korig, vagy afelett is érdemes anyatejjel táplálni a gyermeket. Ehhez a legtöbb ország igazodik, így a magyar ajánlások is ennek fényében készülnek.
Mik a szoptatás egyértelmű előnyei?
A babára és az anyára nézve is egyértelmű előnyöket találhatunk, ha a szoptatásról van szó. A szoptatás előnyei a babára nézve a teljesség igénye nélkül:
- az anyatej a legtökéletesebben emészthető táplálék,
- segíti és erősíti az immunrendszert hosszabb és rövidebb távon is,
- betegségmegelőző hatása egy életre szól,
- segíti a beszéd- és a fogfejlődést,
- csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát,
- kisebb a túlsúly felnőtt korban.
De nem csak a csecsemőre nézve pozitív az anyatej hatása. Az anya esetében:
- csökkenti a petefészekrák kockázatát,
- csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát,
- a csontritkulás kockázata is csökken,
- növeli az anyai kompetenciát,
- jó hatással van az anya és a gyermek kapcsolatára,
- környezetbarát.
Mik a legnagyobb problémák az anyatejes táplálás körül?
A környezetemben és a saját bőrömön is tapasztaltam azt a sok tévhitet, amelyekről Irci is említést tett. A szélsőségek és a megbélyegzés nemcsak az anyatársaktól, hanem a rokonoktól, az orvosoktól, a szakértőktől is jöhet. Habár ez csak két ember (a baba és az anya) igényeitől függ, mégis mindenki jobban tudja, mik is az igények, és az ítélkezés mellett rengeteg az elavult tanács is.
Ilyen például a 3 óránkénti etetés mellett a tiltólistás ételek kiemelése. Pedig a szoptatós édesanya bármit ehet, nincsenek tiltott élelmiszerek. De a tápszer körüli helyzet is hasonló tévhitekkel van tele: amint nem sikerül a szoptatás, máris tápszerért nyúlunk. Holott számos megoldás van a tápszer előtt is: fejés, más anyateje, szoptatási tanácsadás.
Ezen a ponton meg kell említenem, hogy habár már itthon is számos kórházban alkalmaznak laktációs tanácsadót, és rengeteg a tapasztalt szakember, mégis vannak intézmények, ahol 0 százalék energiát fektetnek ebbe az egyébként roppant fontos területbe. Amennyiben egy anya nem elég tájékozott, nincs mögötte megfelelő szakemberi háló, vagy éppen csak bizonytalan és aggódik, hogy képes-e megadni a babájának a legjobbat, máris hátránnyal indul. Szakemberi gárda sokszor nem áll rendelkezésre, és az édesanyának teljesen önállóan kell eldöntenie, hogyan is táplálja a gyermekét.
Hasonló probléma a társadalom megítélése is. Ahol még mindig rosszallóan bámulják a szoptató anyát, ahol nincsenek erre alkalmas helyek, ott nehéz a magabiztos szoptatás. Más a helyzet akkor, ha az édesanya teljesen biztos a dolgában: ebben az esetben ugyanis megszűnnek a vizslató, ítélkező tekintetek, és csak a baba és ő marad.
Hol tart most a szoptatás és az anyatej „népszerűsége” a világban? Mik a trendek?
Habár a tápszerlobbi erős, és a társadalmi ítélkezés is jelen van, az anyatejes táplálás egyre nagyobb hangsúlyt kap. Az anyai ösztön, a baba táplálása azonban sok esetben mindezt felülírja. Egyre több édesanya élvezi az apák támogatását, akiknek szintén fontos ez a téma.
Itt Irci kiemeli, hogy a nem kizárólagos szoptatás, illetve nem pusztán anyatejes táplálás is nagyon sokat számít. Mivel egyetlen kiskanálnyi anyatejben 3 millió baktériumölő sejt van, és akár 13 millió őssejt – és persze rengeteg szeretet, kitartás, könny –, van értelme próbálkozni, nem lehet felesleges sem a szoptatás, sem a fejés. Szerencsére a világban elfogadott tény, hogy a szoptatás fontos, immunerősítő táplálási forma, amely mind a babának, mind az anyának ideális.
Milyen a szoptatás helyzete Magyarországon? Min lehetne változtatni?
Magyarországon az édesanyák 96 százaléka megkezdi a szoptatást a szülészeteken. Az anyáknak az elhatározás mellett hiteles információkra, kellő támogatásra van szükségük, a szoptatás támogatása 100 százalékig csapatmunka. A védőnői hálózat mellett van lehetőség felvenni a kapcsolatot laktációs szaktanácsadókkal (IBCLC) személyesen és online is, sőt szoptatási ambulanciák is működnek. A szaktanácsadó fontosnak tartja, hogy minden koraszülöttosztályon és szülészeten legyenek státuszban szoptatási tanácsadók, és az egészségügyi személyzetet is készítsék fel a témára korszerű ismeretekkel.
A szoptatás, az anyatejes táplálás baba-mama-csoportokon keresztül is támogatható, bár mint oly sok esetben a szülőség kapcsán, a szoptatás körül is jellemző a bíráskodás. Ha valami biológiai norma, a baba fő táplálási módja, az anya-baba-kapcsolat meghatározó eleme, hogyan lehet még mindig ítélkezés és tévhitek tárgya?
Sok esetben elegendő lenne a naprakész információk gyűjtése mellett a támogató családi és szakmai háttér biztosítása. A lehetőségek adottak, a cél pedig az, hogy minél kiterjedtebb szakmai hálózat álljon az édesanyák rendelkezésére.
Kiemelt kép: canva