Jó eséllyel Te sem nézed meg, milyen fahéjjal van dolgod, amikor leveszed a bolt polcáról a kis tasakot. Pedig két típus is létezik, és az egyik káros is lehet, ha sokat eszel belőle.
A fahéj méltán népszerű fűszer. Nemcsak a hidegebb hónapok ételeit, italait melegíti fel, hanem izgalmassá tehet egy jeges kávét vagy akár egy fagyit is. Számos egészségügyi előnyét is ki kell emelnem, például a vércukorszintre tett áldásos hatását. Ám a boltokban kétféle fahéjjal is találkozhatsz, és nem mindegy, hogy az olcsóbb vagy a drágább verziót veszed-e meg.
Mi az a fahéj?
Korábban töviről hegyire megírtuk, honnan, miként érkezett közénk a fahéj, miért volt nagyon értékes, mik az egészségügyi előnyei, hogyan használhatod a konyhában, és azt is, mire jó a fahéjolaj.
Alapvetően a Srí Lankáról és Indiából származó örökzöld fa belső kérge értékes: ezt szárítják és/vagy porítják, ebből lesz az ínycsiklandozó fűszer. A belső kéreg csíkjait először fahéjrudakká vagy tekercsekké szárítják, amelyeket ezután porrá őrölhetünk, vagy kivonatot készíthetünk belőlük.
Egyedülálló tulajdonságait illóolajának és vegyületeinek, különösen a fahéjaldehidnek köszönhetjük. Ez a vegyület adja a fahéj ízét és aromáját, és számos egészségügyi előnyért is felelős.
A cassia fahéj
A fent említett fűszernek tehát két fajtája van. Az egyik a cassia fahéj, amely a Cinnamomum cassia fából származik. Kínai fahéjként is ismerheted, ugyanis Dél-Kínából származik. Ma már számos alfajt széles körben termesztenek Kelet- és Dél-Ázsiában is. A cassia általában sötétbarnás vörös színű, vastagabb rúddal és durvább textúrával, mint a ceyloni fahéj.
Nem titok, hogy a cassia fahéj gyengébb minőségűnek számít. Nagyon olcsó, ezért ez a világon a leggyakrabban fogyasztott típus. Szinte az összes szupermarketben megtalálod, jóval elterjedtebb a ceyloninál. A cassiát régóta használják főzéshez és a hagyományos kínai orvoslásban is. Olajának nagyjából 95%-a fahéjaldehid, amely nagyon erős, fűszeres ízt ad a cassiának.
A ceyloni fahéj
A másik fahéjfajta, a ceyloni vagy az „igazi fahéj” Srí Lankán és India déli részein őshonos. Ez az eredeti változat, és jóval ritkább, mint a kínai fahéj. A Cinnamomum verum fa belső kérgéből készül.
Sárgásbarna színű, édesebb, és sok lágy rétegű sávot figyelhetünk meg rajta. A fahéj említett tulajdonságai rendkívül jó minőséget és értékes textúrát eredményeznek. A ceyloni fahéj kevésbé elterjedt, és fűszerként is sokkal értékesebb. Éppen ezért drágább az elterjedtebb cassia fajtához képest. Illóolajának hozzávetőleg 50–63%-a fahéjaldehid, ami a cassiához képest jóval alacsonyabb arány. Ez magyarázza enyhébb aromáját és ízét.
Mindkettő jót tesz az egészségnek?
A fahéj legáldásosabb hatása a vércukorszint szabályozása. Jogosan merül fel a kérdés: vajon mindkét fahéjtípusnak megvan ez a remek tulajdonsága? A cukorbetegség kezeléséről publikált tanulmányok ígéretes eredményeket állapítanak meg a kiegészítőként használt ceyloni por hatásaival kapcsolatban.
Ez alapján csökkenti a nagyobb vércukorszint-ingadozásokat, növelheti az inzulinérzékenységet, és javíthatja az inzulinrezisztenciával kapcsolatos metabolikus markereket.
Emellett a cassia fahéj több 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő és nem cukorbeteg emberrel végzett vizsgálatban is jól szerepelt. Az éhgyomori vércukorszint jelentős csökkenését azonosították már a használat után néhány hónappal.
Ennek fényében mind a ceyloni, mind a cassia fahéjnak előnyös tulajdonságai vannak, ha a vércukorszintről van szó. A fő különbség az, hogy a cassia fahéjat alaposabban tanulmányozták.
Melyiket válaszd?
Remek gondolat, ha egészségügyi szempontból fogalmazzuk meg a kérdést, hiszen mindkét fahéj jót tesz a szervezetnek. Akkor mégis mi alapján érdemes választani? Az illóolaj eltérő mennyisége beszédes lehet, az ismert tanulmányok azonban nem tesznek különbséget a két fajta között.
A vércukorszint stabilizálásán túl a fahéj számos bioaktív vegyülete gátolja a tau nevű fehérje felhalmozódását az agyban. Ez fontos, mivel a tau felhalmozódása az Alzheimer-kór jellemzője. Ezt a hatást mind a ceyloni, mind a cassia fahéj esetében megfigyelték, ez alapján nem tudni, hogy az egyik jobb-e a másiknál.
Egészségügyi szempontból tehát nehéz a választás. Van azonban még egy tulajdonság, amire külön fel kell hívnunk a figyelmet. Ez pedig a kumarin jelenléte, amely egy természetes növényi vegyi anyag, gyakorlatilag vérhígítóként működik.
A kumarin pedig sokkal nagyobb koncentrációban van jelen a cassiában, mint a ceyloni fahéjban, ami nagyon fontos lehet, ha bizonyos hepatotoxikus gyógyszereket szedsz, műtéti vagy fogászati beavatkozásra készülsz, vagy ha magas a szervezetedben a vérzés kockázata, esetleg májkárosodásod van.
Bár a kumarin természetes összetevő, fennáll a májkárosodás vagy a májelégtelenség kockázata, ha érzékeny vagy rá, illetve ha túl nagy dózisban fogyasztod a fahéjat.
Mi számít magas dózisnak?
A cassia fahéj tehát sok (körülbelül 0,4–0,8%) kumarint tartalmaz, ezért egyes európai országok betiltották ezt a fajtát. De mi számíthat káros mennyiségnek?
A kumarin halálos dózisa 275 mg/testtömeg-kg. Egy kilogramm cassia fahéjban 0,31–6,97 g kumarin van. Tehát például egy 85–90 kilogramm közötti felnőttnek 3,5 kilogramm cassia fahéjat kellene megennie ahhoz, hogy a napi kumarinadag a halálát okozza. Ennyit nyilvánvalóan a legelvetemültebbek sem fogyasztanak.
Ám ha biztosra akarsz menni, válts ceyloni fahéjra! Végeredményben lássuk be, egy jó fahéjas csigának, fahéjteának vagy fahéjas almának aligha lehet ellenállni!
Kiemelt kép: canva
A természet adta növényi alapú élelmiszereket a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón is bemutatták, és számos alternatívát ismertettek az egészségesebb ételek elkészítéséhez és fogyasztásához.